A csoda nagy-magyar határai...
“Ha jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek.” Ki lenne ki itt csodákra képes, Király talán? Eszét vette a forradalmi-láz... “akik imádják, lélekben kell imádniuk”, mert Ő lenne az újkori Messiás? Hisznek- akik mesékre hajlanak... majd- ha ki-ki maga bőrén érzékeli a valót, no, akkor, hogy szereznek új-tanítókat? Új gyermekkorát éli a társadalom és mi leszel, ha nagy leszel? Vagy vallod most, hogy máris Ember vagy, vagy végleg elveszel! Európai semmiképp...
Új prófétáink már vannak, akik vallják és hírdetik “visszatért az élet a régi kerékvágásba”, csak milyen régibe (?) - ez nem mindegy! A gazdagoktól is elvett a politika (lásd a banki adót) és a szegényeket is sárba nyomja (közterekről kitíltott koldusok), így tenni és venni erőszakot egy országon már mindent fölül múl... hiszen a bank, máris rajtunk veri le hátrányait- duma itt hiábavaló “szituációs”-okai felé eltolódott rossz arányai és bűnbakelméletei messze másfelé vitte a gyakorlatot, mi eredetileg elgondolt volt...lett káosz!
Lakhatás bérlakásban- dupla fájdalom, hogy elötte saját volt, de bármikor kirakhat belöle a hatalom, az új-tulajdonos. És mi lett azokkal ki már fedél nélkül, vagy albérletben vannak, meddig bírják (?) erővel, pénzzel, ha munkája sincsen. Föleszmélni mikor fogtok? A hír TV-ben halottam, Szent István törvényeibe helyettesítsd be a mai szavakat és máris érteni fogod... mit is? Az átélés lehetősége tényleg nő!
A parlament az érdeknek alávetve, saját ellenérzését is elnyomja- külső hatásoktól elzárva dolgozik, anélkül (bár szinpadias megnyílvánulása meg van) hogy a különböző lehetséges cselekvések elleni és melletti érveket is megfontolnák. Ezt még fel is erősíti egy-egy irányító vezető jelenléte, aki az egyik lehetséges cselekvés mellett áll. Ott van még az erkölcsi dilemmák és alternatívák esetlegessége, vagy az előző kudarcok ténye... amivel a konszenzus erős ígényét támogatják... ezért érződik és van az erkölcsösség és az egyöntetetűség közös illúziója mi benne szerepel (már nemcsak lehetőség). A népnek vajmi kevés a beleszólása, négyévenként sem biztos, hogy marad a választás gyakorlata (!) Mindig van és lesz is az ördögnek ügyvédje.
A “csoda” körvonalazódik. Kül-honi az “át-öröklés”- a kettős-állampolgárság mellé megkapják az állandó lakcímet, (lásd: monoki “Kossuth-ház!) vele a választás jogát, mert a magyar törvények teljes egészében rá- rájuk is vonatkoznak...
Előre megírtam (még a választások elött) – hogy a Fideszesek nagyon is kiszámíthatóak, addig csűrik csavarják míg “örök”-életük nem lesz- magyarul a betonból már kirobbantani őket nem lehet... már bocsánat, de a szarból sem... aki akarja - látta, láthatta- hogy választópolgárt toboroznak Fidesz-nagyuramék...
A magyar ki századok óta itt ragadt, sima “gyalog”-állampolgárként, fedél nélkül lehet, albérletben lakhat- és ha nem tetszik neki ellehet menni (!) Míg Gyurcsány egy heves kirohanásában mondotta, Orbán ezt gyakorlattá is emelte... (azzal a különbséggel, hogy többen jönnek - persze nem lakni akar- csak jogot szerezni-) - sűrű lett az ország, mi csak a hatalom gyakorlóinak kedvez... útvesztő lett a múlt, a történelmi múlt, ködös és bozótos, a sűrű és pusztulásba csalogató magyar történelem.
A “szuggesztív”- kép mára konkrét! A süket-mámor tette reménytelenné életünk... és teszi is örökké-változatlan “nótájával” a hatalom. Csak a hajdani-“eszelősökre” való hívatkozás teheti naggyá Orbánt és e hazát? Falkában gyűlö, gyáva és lomha úri-gőg a múlt-szimbólumaival csapja el e nép hangulatát. Elkezdődött “forradalmával”, minek nincs vége- hossza...
Sivár lesz ez a jelen- már mindannyiunknak (csak még nem érzékeli a nép) - hol a rég-múlt támad fel újnak a régi-mesék “rémeivel”... felfedezés után- isten ne adja megtapasztalásul, majd jéggé dermedhet. Igen pazar kárpótlás a szocialista-hatalom után!?
A legújabb csoda ígérni és nem teljesíteni, így vedd igaznak, mit a jövöért tesz a vérehajtó-hatalom... és a jelen, kiürült a kassza (?) – (lásd: a pedagógus-fizetést, mit ígértek, az is maradt...ígéret sok minden más mellett- sokkal nagyobb a baj annál, mint azt- egy gesztus-értékü emeléssel lehetne megoldani...-Pokorni-) - ne hidd el- nekik van!
Az MSZP is, mint a nép- csipkerózsika-álmát alussza épp? Csönd van... “uborka-szünet” talán szezonális (?) – nem mestereik szavaiknak, nincs vélemény, ha van is valami az is gyér! Köpönyegforgató-haszonlesőik elhagyják a süllyedő hajót.(Így járnak a nagy-pártok- kinek eddig nem a mínőség, a számszerűség volt a lényeg) - Egyidejű-leleplezésre miért nem szállnak síkra?
A párt közös-ködös kudarcával bűnhődnek... sajátmagukkal akadályozzák magukat? Itt a lehetőség az újkori-felszabadulás küzdelmében- nem ismerték volna fel szerepüket? Lenne már felvilágításra szerepük!
A Vezér már szó-szerint szívja a nép vérét, elherdálja a vagyonát (lásd az eladósodott Fidesz-önkormányzatokat, mivel “holt”-városok születtek, hol munka sincs- de szépek a terek) - eladja országát a múltnak- a régmúltnak és nem a tudás vezeti... a visszaemlékezések hatalmi mámora és “bűnös”-céljai nyomnak a latban- megelőző külpolitikával nemzeti előítéleket játszik ki egymás ellen, hol már “kalózként” viselkedik “szent”-Vezérem.
Még összhang nélküli (csak ráfogva az egyakarat) erőfeszítése, de erőfeszítéseikkel közös lesz a kudarc, melyben bűnhődünk- bűnhödhetünk mindahányan...
Ezután jön még a java- alkotmány módosítása új- alkotmánnynak átírva, régmúltját adva annak, s a vallást soha nem látott magaslataiba emelve- már-már hősies-esztelenséggel, hogy népét elnyomva lélekben is- fölébe kerülhessen... és a korona-tan beemelésével- segítségével “nagy-határainak” ura és parancsolója legyen! Nagyon akarja a koronát fejire...
Átkozott vagyok,
ki-árnya önmagának, kis-embere e világnak,
hol bűnöm fel mégsem sokasodhatott.
Nem értheti senki, eltünt ki értett-
már én vagyok a múlt, ki- kifakult földig itt.
Kinek, e gerinctörő kegyetlen alkalmakban
rég-szele befújta nyomait...
A Jelen rég-álmait már nem zavarhatom!
Látom- kínoznál tovább, de félsz, félted hatalmad,
Te népszellemű- szabadságvárandós
hangos-forradalmár,
hogy idődpiócáin egybeolvad és gyávasággá emel,
a befoghatatlan fájdalom! – (Szőke E)
2010.08.25.