Új szellem-kezdet

A Nagy Október…

Demokrácia vagy parancsuralom? – mindegy is múlandó alakulat mind. Mindenhol harag, neheztelés, érdekellentét, hatalmi versengés, villongás, tülekedés- marakodás és egymás tekintélyének lerontása nélkül egyik sem működik, beszennyeznek minden eszmét… alkalmi és ötletpártjaival szemben védtelen a társadalom – a nép! Mindenfajta istentelen, erkölcstelen irányzatban éled fel a fejetlenség – tanácstalanságában az időleges kábultság botlásaiból nem származik szánalom. És megjelennek atyain a szószólók- jóságos érdeklődő, bizalmat keltő, közvetlenségben félrevezetnek bennünket. Majd ígérnek, kiemelik erényeiket- a krisztusi világnézet fönségével orrunknál fogva vezetnek, aztán Júdásként elárulnak - minden hívet - szennyfoltos lélekkel felderül a bűn, az árulás, a rút fösvénység, a gyalázatos fukarság, a hűtlenségük a nép felé… csak pénzvágyaik irányába él céljának, mi csak hatalmi!

Láss csudát, hol a történelmi – a közeli – ismétli magát (lásd az októbervégi tüntetést) „Milyen vásott hatalom az, amelyik rászervez a civilek tüntetésére. Vásott? Nem, annál rosszabb: feslett. Feslett a gondolkodása, az erkölcse. Rossz minőségű emberek.” (Gyurcsány)

Előadják magukat híveikkel megint! Összekülönböznek majd a békés tüntetőkkel (?) - időt nem kímélőn és fáradságot sem ismernek az ilyen helyzetek megteremtésénél. Színielőadásának Orbán így él! Így, csakis így juthat főszerephez, mert másként már leszerepelt úgy külföldön, mint itthon is! Egyszerű a darab, amolyan jó-szándék nélküli… bunkó-modorban a haza megosztása gondosan megszámított költségirányzattal! Így állnak csatasorba az alkalmi „ifjak” – hogy ki- milyen népies ott a szónoklatokban engem nem érdekel – de a széthúzás politikai és társadalmi vonalvezetése igenis- hogy zavar, legyen az bármilyen népies modorban! A lélek mindig- izzócsúcsú-mivoltából megint a bűz árad, „a kínvárost keríti gyűrűsen be…” – hová harc nélkül nem tudunk behatni? Orbán tudja az utat: „nincs ok semmi, félned”! Bűvöl, elbűvöl a hatalom, mert győznie kell? – (vagy maga ellen tüntet?) – s mely mindig több kínt tudott mérni ránk és rátok? – amelynek inghatatlan célja törvény? – sőt hitvallása lett! Szent szavaitól gonoszul a falat ellenséges forróságon át – „tép, ver, visz lombot és koronát, maga előtt a nagy port hajtja büszkén”, hogy szalajtja nyáját? A sakál sivatagába- a majmok erdeibe uralkodó rendjének faji elméletébe, hol a nép élhet a gyalázatnak? Orbán átlépte a Rubicont – mert megjegyezte a lényegest és felejti a lényegtelent? Nem- az uralkodói rassz előjogait megtartani kívánván - a Fidesz kiváltságait magáénak betudva - a tömegpropaganda értékével virtuózan befolyásolja majd híveit (mint ahogy azt szokta volt mindig is)! Speciális módon előkészített tömeg (fizetett tapsoncokkal, átírt Petőfi idézetekkel?) - ott érte „él” – tányéron- nyalva a hipnotikus erőt, mit Orbán sugároz széjjel ott és akkor!

A helyzet lényege…

Tépnek merengőt-

lépnek fogyóidőt.

Érnek-e jövendőt,

szorongás-zabált erőmből?—  (szőke)

Csak kép ez: vágy (?) – „így könnyül és így indul ez a világ.”

2011.10.10.

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat