Szócső és az erkölcsi-érzelem…
…gyűlöletben tart kora- lám fordítottan lovasa s poroszkálva,
úgy megy, mintha jönne nagy méltóságában--
porába-burkolt vágyában - célja segíti álmok elébe önmagára
ébredni- a múló napokra inti, míg végtelen-arányait méri háttal,
bár nem így gondolta- másként nem lehetne igazsága? Szőke E.)
Aljas, az igazságtalanság kifejezés itt kevés, mit a kormány (Orbán)
szócsöve nyilatkozik az elmúlt kormányok ’elnöki tetteinek jogi útra való terelése érdekében… sőt előre azt is megmondja (Duna TV), hogy mi lesz a bizottság jelentése! Hamis a cél, választáskor a Fidesz választói döntöttek (ennek örüljenek, ha volt, és van, vagy- ha lenne programjuk tegyék dolgukat a nép és saját boldogulásukra!) – a nép dolga kit akar, ezt kívánják megváltoztatni a jognak zsarnokságával… (?) Hogy beleszóljunk - már nem vagyunk abba a helyzetbe - igen mert mit felépítettek a legvadabb diktatúra lett- Orbán önkényuralma!
E társadalmi lét szolgálatában áll (?) - mert igazságtalan, feltevéseiknek jogosultságát nem igazolja, tartalma így semmilyen helyes célt nem szolgál s nem is szolgálhat!
A kétharmad a kezükben van, mindent elfogadnak ezért ellenkezés hiábavaló? Ezért is a sok pofon a nemzetközi színterekről – véleményezések, felfogások, ellenkezések képében, hol nehezményezik a demokrácia sárba tiprását, mert erősebb helyes erkölcsi érzések vezetik őket, mint az itthoni „kétharmados többséget”!
Hová bújtatták azt az általuk elcsépelt keresztényi értékrendet, mellyel oly’ nagy hanggal voltak eddig? „Szeresd felebarátodat jobban, mint tenmagadat” (ha ismerik egyáltalán)… de Orbán (eléggé el nem ítélhető módon) csak háborúzik, pedig tudnia kell, ha okos volna – kellene, hogy az legyen – hogy minden "háború", tekintet nélkül arra a célra, amelynek érdekében alkalmazzák, helytelen azért, mert kényszert tartalmaz. Ez, hogy egyeztethető össze a sokat hirdetett ’értékrenddel? Fordítva menetelnek, a lovon is úgy ülnek - nem csoda, hogy „bokrosodik”…
Eladósították az országot és a Fidesz és vallási tagozata a Kdnp addig hol volt? Szavaztak ők is, vagy legalább is kellett volna – tetszettek volna dolgozni Uramék! De- mert tehetetlenek, előbbre vinni az ország-szekerét nem tudják, keresik a „felelősöket”… miközben ők a legnagyobb zsiványok? „dajcstomi”- kal, Szíjártókkal és Kósákkal az élen? Akkor mondják a „tutit” mikor legjobban „kuss”-ba kellene lenniük! A helyes cselekvést a helytelennel szemben (ha ők így) erővel is meg kellene védeni, hogy visszatartsa őket a helytelen cselekvéstől. Jogos az önvédelem!
Összenőtt, „ami összetartozik: a hazugság, a csalás, a népbutítás, az egymásra mutogatás, a felelősség elhárítása.”
Jogos az önvédelem, mert amit éppen művelnek arra biztos, hogy a néptől nem kaptak felhatalmazást… és megvédeni sem kell, nevemben se beszéljenek! Népellenes a bűn, teljes az elnyomorítás (a szándékot már nem takarja lepel), de legalább is kétharmados a szegénység! És úgy kellene vennünk, hogy- amíg a Fidesznek és törzs-választóinak vannak ideáljaik, megvalósításukat akár kényszerekkel is tehetik? Mindegy is, hogy a nép tűri-e a kényszert vagy nem? Mert nem értűnk el olyan fokot a fejlődésben, a kényszereket ezért el nem vetik? S mi van a társadalmi szerződéssel (?) - igaz kétélű fegyvert adott Orbán, mert szabadságunkról önként mondtunk le és kezébe raktuk életünk, de miért él vissza vele?
A jog folytonosan fejlődik (és nem visszafejlődik) – szerves összefüggésben a nép jellemével, s nem Orbán önkényéből! „Fekete lyuk”: a magának ragyogó Csillag perspektívája. (!)
Pénzügy berkeiben annyi fogással, trükkökkel, csellel, furfanggal és erkölcstelen eszközzel dolgoznak, hogy a laikus a csalódás és kínos meglepetések érzetében naivul állandó veszélyben forog…
Gazdaságával kivérezteti az országot (lásd Matolcsy ostobaságait! – mi a szűkkeblű gondolkodást, intézkedéseit rövidlátás jellemzi.)
…vihart arat a hatalom, viselni így a következményeket
magában- nappal és éjjel mar,
hogy erejét adja a rombolásnak,
a fordulatok azonulásaiban… jaj! – csak magam tipródom sarában?
emlék-változatban még hófehér elmúltak jelenén ég hagyatékával,
ezer-lombjának gyökerében az indulat,
és- hogy alkonyul a remény,
rajta túl száll a nap, tehetetlen hangjai maradékába alvad?— (Szőke E.)
u.i „Régen a démont úgy kellett kiverni a megszállottból – ma már választott megszállottaink verik belénk démonukat.” (!)
2011.07.30.