Új szellem-kezdet

Világ-cirkusz…

Alattomosan fenyeget bennünket a hatalom, takargatja még a bizonytalanságot. –  A nagyobb érthetőség kedvéért, az érzékelhetőség miatt egy népet zsugorgat sarokba intézkedéseivel… ezt az országot cellává zsugorította! Küzdelem elkezdődött, a létért (harc az életért!). Az ember itt joggal dermed saját szobrává…

„…amióta párhuzamos magán-titkosszolgálatot szerveztek, mióta Orbán személyes testőrsége állami szerephez jutott, lehetett és lehet mindenre – és szó szerint mindenre – számítani, az egyszerű adatlopástól a politikai megrendelésre elkövetett gyilkosságig, és ne tessenek fintorogni, a dolog véresen komoly.
És még komolyabbra fordul majd, amikor a Fideszt körülveszi majd a népharag, amiből a tűzoltó-demonstráció még csak ízelítőnek sem tekinthető.
Azt tartja a népi bölcsesség, hogy ki miben vétkezik – abban bűnhődik.
Orbán az utcát véres politikai csatatérré változtatta, és könnyen eljöhet az idő, amikor neki zeng majd a takaroggy és Vona népe hajigálja majd a kockaköveket…
Feszült a helyzet, kiszámíthatatlan, hogy mikor fordul át egy ártatlannak induló akció véres zavargássá – nem lehet ilyen helyzetben elveszíteni az óvatosságunkat…”

Mindenünkből kiforgattak és kiforgatnak, szellemi színvonaluk ne töltse el őket büszkeséggel! Bűnös eljárásuk a közügyekben szégyenletes és gyávaság is! Visszaélnek a nép védtelenségével… bántó a hang és lekezelő a modor. Sütkéreznek a rendelkező, hivataloskodó, önkényes és fölényes „valaki” szerepében.

Nem támadunk hátulról, mint teszik a hatalomban, de szemtől-szembe kérdjük, hogy miért alázzák e népet? Figyelmeztetjük a Fideszeseket hibáikra, bár lepereg a jó szó- nemtetszésükön!

A papír mindent kibír – s eszerint is élnek, tájékoztatják a külföldet… leginkább hazug számokkal a gazdaságot illetőleg, és hazugul - ha túlnyomás elé lépnek – hirdetve, hogy ők sem akartak mást (vagy félreértették őket, lásd a média törvényt és az alkotmányt). A válságból kivezető utat mintha nem is akarnák meglelni, nincs középút, de a káosz elmélyíti az ellentéteket, az érdek megelőzi a közt - annak akaratát visszaszorítják. Lenn és fenn van… magasságok és mélységek, szegény és gazdag…

„A Himalája hagyta, hogy fejére tapossunk. A Marianna-árok sohasem lesz békatalpnyaló.”!

„…ha azt halljuk valakitől, hogy az ország vagyonának elkótyavetyéléséért ez vagy az a politikai erő felel – ne higgyünk a szép szólamoknak, a privatizáció a sáskajárás és az „aki kapja- marja” társasjáték dialektikus elegye volt, pártsemlegesen, de persze párthátszéllel sok esetben. A meccset lejátszották, és aki ahol a lefújás pillanatában volt, leszármazottaival együtt ott is marad most már, örökre.

Felfelé szinte soha, lefelé viszont annál könnyebben vezet az út.

Az esélytelenek országa lettünk, és a végső betonfödémet éppen most önti ránk Orbán.

Megérdemeljük.”

A fejek maradnak? A fejek maradnak…

Csak keresik a kiutat, úti-lapuval az új utat.

A Jelen hangol… marad és újraszab,

hogy napjaira ragadt… múltra kaptat.

Bevilágíthatatlan és barátságtalan (!)

A tétova „teljességben”

Új- „Kényszere” mutogat. Nyüzsög és kiszolgáltat —

 (Szőke Emil)

E furcsa elmélkedésben jövőképem még titok…

2011.05.16.

 www.jellem-ismeret.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat