Orbáni színdarab…
Orbán politikája, a távlati, a napi és az általános úgy szar, ahogy van! Munkahelyek kifogásokat keresnek (hat kiló bizonyítvány mellett is találnak épp olyat, ami követelményként szerepelhet, bár nélkülözhető volna – lelkük rajta) lényeg, hogy a Lázároknak, Kósáknak, Szíjártóknak és Semjéneknek minden „papírjuk” megvan, hogy a népnek osszák az észt, hogy fölötte vannak mindennek és mindenkinek… nos, ez a szégyen. Szégyen, mely a pályáztatások keretében zajlik az élet (hamis ez a rendszer a munka világában)- hisz’ az emberük már a kiírás pillanatában megvan, csak mert kötelező- pályáztatják!). Ha van nyelvvizsga, megemelik, a szintet feljebb teszik, (majd ha az is megvan, akkor információs vizsgától az okj-s felsőfokú takarítói vizsgáig minden kell!)… röhej! Lázár után szabadon, az – az ország, amelyik így bánik a diplomásaival (hogy semmibe veszi!), annyit is ér! Bár „házon”- belül is meg lehetne oldani a szükséges (pótlólagos) képzést… „Söprik az utcát…” Ostoba barmok ülnek a nyakunkon! És az elmúlt húsz év teljessége kedvéért egy sem volt sokkal különb…
Orbán hazugságaival, meddig lehet, egyik tartópillére Európának országunk (még belső ügyeinek sem)- félek semeddig! Erős és szent gondja saját élete és barátaié csak- ez az élet ad súlyt szavának, a tömegek nem számítanak- banki „megsegítő” csomagjainak hatása halottnak a csók – annyit ér csak! Kirakat-politikájával az ország sírját ássa, gazdaság nem működik, szabadságunk elveszett – megfélemlítés van és politikai boszorkányüldözés! A munkanélküliség meg tovább nő, az orbáni-éra fösvény (!) – érzéketlen mások szegénysége, szenvedése, éhezése, ruhátlansága iránt, ellenben kíméletlen az adósok ellen… tőke érdekét szolgálja csak - a színfalak mögött összejátszott azokkal, kegyetlensége magas-fokú érzéketlenségével csak embertelensége nőtt meg- lelkiismeretlen és gyenge jellemű emberekkel van körülvéve, azok tanácsait fogadta meg! Jellemtelenség dívik lelkiismeretbe csap, a jómódban a hízelkedő kényelmeskedő urak követik… mennyi munkaerő és töredék-munka emésztődik fel így hiába! Az MSZP meg hallgat – nem csoda a Jobbik térnyerése – a radikális vonal erősödik fel… mert nem tudjuk hogyan tovább (?) Nincs vezér és nincs egy vezér-egyéniség… majd falakat emelünk, elkülönítünk - megkülönböztetünk, miközben szabadságunkkal minden veszik – „Szabadság!” Mily kedves, kívánatos, kecsegtető és sokat ígérő fogalom!
Szegényes gócában a magyar Európa szívére dobbant,
Vezére kontárkodó bajában- öngyilokkal kézben… telik a baj.
Alkotmány és a gond lélekgyújtó- még imbolygó-árnyában
túlbuzgott a kedv, s ’bástyázott érzetében, kicsinyes érintkezésében
ellentétre áldoz mindent- már szerénytelen irányában— (Szőke E.)
u.i Lám, egy dolog biztossá vált- kettészakadt az ország… immáron ez a gyakorlat teremtődik meg az egyoldalú alaptörvény elfogadásával…
A jól megérdemelt nyári szabadságukat töltik országunk urai!
„Ahány ember, annyi ujjbegy. Stílus: a lélek lenyomata”!
2011.07.18.