Új szellem-kezdet

“Útszéli zsarolás”.

Avagy: kényszerbetegség!

          Az utcára lehet menni, ez csak szájtépés, valamiféle erődemonstráció, mellyel nyomást gyakorolni már nem lehet- a Fidesz erre nem ijed be (!) - csak és kizárólag bírósági út, a nemzetközi bíróságok-  “Olyan irányú egységesen alkalmazható módszer azonban nem alakult ki, hogy a jogállamiságon belüli konfliktus alkotmányossági értékelésének melyek a minden esetben alkalmazható támpontjai (úgy mint pl. alapjog-korlátozásnál a szükségességi/arányossági teszt). Tehát ha a minősített többség követelménye, mint alkotmányos biztosíték és a hatékony kormányzás követelménye egymással ütközik - álláspontunk szerint - azt a jogállam-értelmezés keretében kell feloldani.”

          Amint látjuk nagy bajok vannak a fejekben, leginkább Orbánéban... a kétharmad birtoklása szembe megy a jelenlegi alkotmánnyal. Hiába tesz le másik alkotmányt, ez nem mentesíti, mert a megalakuláskor fennálló törvények alapján az alkotmány paragrafusait kell betartani- figyelembe venni! Hiába változtatta meg, visszamenőleges hatálya nincs. Csak a fennálló alkotmányon belül szentek a törvények... amelyek alapját jelentik, hogy újraformálhassa. Teheti! De a nemzet nevében? Nem azt kell megingatni, amit csinál a Fidesz, hanem alapjában az egészet! Sajnos Orbán megvédi magát külfölddel szemben (a magánnyugdíj tekintetében)... és pedig abból kiindulva: közteherhez való hozzájárulás kötelesség! Ne legyen lehetősége megvédenie magát, ahhoz kell azt az egyet, ami hibádzik... megtalálni, ez pedig a kétharmados többsége  (!) - legyen ötvenszázalékos, de nem lehet övék a kétharmados: az diktatúra! Választási törvény lehetősége meg van ugyan (!) - de az alkotmány nem engedi meg a kétharmadot, hogy demokráciában egy párt gyakorolja (!) - az arra való törekvést sem!

“ a ...minősített többség nem egyszerűen a törvényalkotási eljárás formai előírása, hanem olyan alkotmányos garancia, amelynek lényeges tartalma az országgyűlési képviselők közötti széles körű egyetértés. [1/1999. (II. 24.) AB határozat, ABH 1999, 25.]”

Az alkotmányt társadalmi szerződéssel, és arra való hivatkozással megváltoztatni nem lehet- az csalárdság! Mint ahogy egy nemzet, amely különböző szerződő felekből áll, nem változtathatja meg alkotmányát tetszése szerint, ugyanúgy nem rendelkezhet csalárd módon az un. nemzeti javakról sem... mivel nem találunk olyat, hogy mindenki egyenjogú, bármennyire a nemzet fogalma alatt egyesítik, a különbség attól nem szűnik meg. Tehát a jogos tulajdontól, milyen jogon foszthatja meg a nemzet fogalmának segítségével a magánnyugdíjasokat? Semmilyen jogon, de ezért vetette be a rendkívüli helyzetet a köz védelmére (lásd. Kövér megnyilatkozását!) Nagyon rafináltak!

Csak annak kiemelésére szorítkozhatunk, hogy általában megszoktak különböztetni szubjektív (utca, demonstrációk), objektív (jogászok), relatív (bizonyos feltételekhez kötött- bizonyos korlátozásokkal) és abszolút értéket- amely mindenkire, mindenütt, mindenkor és minden feltétel nélkül érvényes... a Fidesz a relatív dolgokat helyezi az abszolút fölé, és így a normakontrollt veszi ki az egészből!!! (Mert relatívnak mondja az abszolút értéket és fordítva)...

Szélsőségek ellen a jogállami klauzula véd...

“A jogállami klauzula a hatalommegosztás érvényesítése tekintetében a szélsőségek ellen véd. Jogállami megoldás lehet az is, ha a miniszter egyben országgyűlési képviselő és az is, ha a hatalommegosztás alapján összeférhetetlenségi szabály állít korlátot a törvényhozó és a végrehajtó hatalom ilyen szempontú összefonódása elé. Jogállami megoldás lehet az is, ha a normakontroll feladata valamennyi normára nézve az Alkotmánybíróságé, és az is, ha ez pontosan rögzített elvek alapján részben megosztott a két főbírói testület között stb. Tehát a jogállamiságon belül a hatalmi ágak egymáshoz való viszonyának meghatározásában számtalan megoldás elképzelhető. Viszont megcáfolhatatlanul kívül esik a jogállamiság körén, ha a kormányzati hatalom a bírói hatalmat függetlenségében sérti, nem állja ki a jogállamiság próbáját az a jogszabályi rendelkezés, amely (ha mégoly csekély) lehetőséget nyit erre. Ilyenkor a hatalomkoncentráció veszélye ugyanis élesen jelentkezik. Azért érdemes az említett két póluson elhelyezni az egyébként önálló hatalmi ágakat, mert így szemléletesebbé válik a jogállamiságból eredő sajátos viszony”.

       Nos, jogász urak! – keressék meg a lehetőségét, hogy a Fideszi elképzelésekre megváltoztatott törvények semmissek legyenek! – mert van ilyen pl: jogállami megoldás, ha a hatalommegosztás alapján az összeférhetetlenségi szabály állít korlátot a törvényhozó és a végrehajtó hatalom... összefonódása elé!

Tanával térdepeltet az áldott Úr,

hol “por és hamu” lett az idő-

             véle alkunk,

s lelkünk adni mégsem akarjuk?

Bátorság itt, ahogy felismerésre nő

             egyre csak fogy,

csak a lélekseb maradandó és nem gyógyul? 

Helyre toldat,

megmagyarázza gondjaimat, hogy

ravaszkodik a jelen, átírja végrendeletemet.

Nem játszanak,

                    velem

                                 el- játsszák szerepemet

helyettem!

Kényszerbajával rendet- kedvet fejel,

ügyel, törvényel- magyarkodik, hogy beilleszt,

ott kereng felettem göggel hangulatilag,

míg “porzik és döng a föld”... megszégyenültem-- (Szőke Emil)

 2010. 11. 27.

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat