MSZP…
Nos, itt a baj, ha már fel sem tételezzük a másikról a jó szándékot, amely talán megőriz valamilyen felelősségteljes zengést… mert van, akik a gyengébb- mások az erősebb tónusokat szeretik, de mindegyik az MSZP formájához illő, súlyos és komoly szenvedélyt formáz meg! Teszik dolgukat és ezért egy mai zamatú közvetlenséggel adja vissza a „vég” realizmusát, máris érvényes a megállapítás minőségi szempontból? Fordulat következik… ami undorító fenyegetéssé teszi a sors-fordító munkát. Idegen-anyag lett Gyurcsány? Megemészthetetlen az „érdekben”?
„Nem szakítunk, hanem átalakítunk. Nem új pártot alapítunk, hanem az MSZP-ből csinálunk új pártot. Baloldali pártot, demokratikus pártot, erkölcsös pártot, hazafias, európai pártot.” (Gy.F.)
Puch László „közvetlenül Gyurcsány bukása után azt kezdte mondogatni - persze nem nyilvánosan -, hogy el kell határolódni a „gyurcsányi intermezzótól”. Gyurcsány más típusú pártot képzel el, mint a tagság többsége, ez a fő baj. Sosem ennek az MSZP-nek, hanem egy általa megálmodott pártnak akart az elnöke lenni. Ha Gyurcsányban nincs belátás, egyetlen lehetőségünk marad: a politikai elszigetelés.”
„Szóval hirig. Gyanítjuk, Orbán térdét csapkodja, úgy kacag…”
Gratulálok az MSZP-nek, így fog megújulni? Végleges leszámolás, ha más a vélemény… az már botrányokozás? Kinek a malmára hajtják a vizet? Az öszödi beszéd, mi- egy őszinte kirohanás volt (mert megvezették Gyurcsányt? Igen…hiszem) – többes-számban beszélt mégis- mikor rájött, hogy a rend, a törvény hatalmának helyreállítása nehezen haladt előre, de mert valaki füleit sértette az őszinte hang – elárulta őt!
Az a személy „kiadta” a beszédet és még mindig itt tart a belső harc (ma is, adatokat lopnak-adnak)- lejáratni, megalázni és lehetetlenné tenni azt, kiből kibújik egy őszinte hang… (!) Ítél az „érdek” (a magán- és Gyurcsány ellen szervez? Igen…) – javíthatatlannak tekinthető Gyurcsány! Ezért vétkes- megújulni máshol akarjon, mert politikailag elszigetelve lesz! - szól az ítélet. Vagy? – marad egy másik párt megalakítása, s lesz ki- vele tart!
A múlt árnyai kísértenek?
A jövő árnyain már messzi a múlt,
mégis felejthetetlen lett.
Tudjuk róla milyen volt: néha unt-
sok-sok bábut éltetett…
Mint a most,
a világ övék- ki belé bújt-
reménytelenségé a szeretet?
Hite: oldani emlékén a ritmust…
hol az ajkakon
a jövő dallá csordult?
De így is ezer-szállal köti múltjához az élet -- (Szőke Emil)
u.i „a dolgozóknak nincs idejük a sebnyalogatásra. Önsajnálat: a semmittevő herék luxusa.”
2011.05.18.
Gyurcsány-Orbán csörte?