Új szellem-kezdet

Orbán szociális-poézise…

Orbán forradalma nem meríthet a múltból- szociális poézisét a régből másolja mégis (?) – nem kezdheti el önmaga megvalósítását, amíg nem vetett le minden babonás hiedelmet a múltról… „világtörténelmi” visszaemlékezésein az ezeréves birodalom valóságával kábítja magát és pártját- meg híveit? A halottakra kell hagynia halottai eltemetését, hogy saját tartalmához elérkezzék! Amott a frázis túlhaladta a tartalmat itt a tartalom haladja túl a frázist…

A 2010 áprilisi forradalom a gyurcsányi-társadalom lerohanása volt, meglepetés is egyben- és hívei a nép egyharmad része- ezt a váratlan rajtaütést történelmi tettnek proklamálta, amellyel megnyílt egy új korszak. Azóta se tértek magukhoz!

Ahelyett, hogy maga a társadalom vívott volna ki magának új tartalmat, úgy látszik, mintha csak az állam térne vissza legrégibb formájához, a kard és a csuha szemérmetlenül egyszerű uralmához!

Ez a forradalom, ahogy jött- úgy szertefoszlott. Most úgy látszik a társadalom visszalépett volna kiindulópontja mögé- igazában (de vajon felismerte-e?) még csak most kell megteremtenie magának a forradalmi kiindulópontot, azt a helyzetet, azokat a viszonyokat, azokat a feltételeket, melyek között a „forradalom” egyáltalán komollyá válik. Orbán leragadt, éppen monarchiája építésével elfoglalt…gyorsan rohan, hogy elérjen valamit, drámai hatásain hívei egyre fogynak! Orbánnál és a kormánynál minden napnak eksztázis a szelleme, de a társadalmat már a csömör fogta el… ideje volna a józanodásnak!

Orbán saját-magát bírálja azzal, hogy közel egy év után ismét új programmok kidolgozására ad utasítást. Nem tudja a fej mit csinál a kéz… visszatérnek a látszólag elvégzettekhez, hogy megint újból elkezdjék. Az ellenzék aki némi iróniával, de figyelmeztet – hiába meghallgatásra nem talál – süketek a fülek, vak a szem… képzeletüket használják tudás helyett a kormányközeliek, talán- mert nincs is tudás! Úgy látszik, kísérletezésük, munkájuk felemásságain csak gyengítik magukat- orbáni gyatraságok közepette már nincs egy józan pillanat… mintha ellenfelüket ( mert az ellenzéket annak tekinti- talán egy kivétellel, de az MSZP-t mindenképpen ellenségnek!) - csak azért tepernék le, hogy új erőt szívjon Orbán, s még nagyobb „óriásként” egyenesedjen fel. De mindig visszariadnak (új- program kidolgozása, mert nincsenek eredményeik) saját céljaik bizonytalan hatalmasságától, míg meg nem teremtődik az a helyzet, amely minden visszafordulást lehetetlenné tesz…és beüt a legnagyobb baj, amit már sejteni lehet.

         …mondj egy imát,

         hogy csodába zárja az Úr minden akaratodat,

         mert szúr, vág és kínoz a szó,

         mi- mondom, mint barát,

         rám kemény bajomban támad,

         hogy akaratod csínját-bínját feltártad…

Az Orbán „forradalma” hallatlan felsülés elött áll!

Bár még hallani, hogy az „urak” kölcsönösen szerencsét kívánnak egymásnak rögeszméjükhöz- s „áldást” ígérő hatásaihoz, benne még az öntelt diadalcsaholást, de a gyengeség már látszik, hogy „csoda”-hitbe menekülve elvesztette minden képességét a jelen megértésére.

Képzeletében elvarázsolt lett Orbán… tétlenkedéssel (munkálkodása bizony egyhelyben topogás, csak úgy látszik mintha „mozogna” … pénzlenyúlás, mint legnagyobb eredmény tekintetében például) – magasztalt a jővő, ami rá vár, és azok a tettek is, amelyeket még tarsolyában hordoz, ámde sehogysem akar velük előállni! Munka nélkül besöpri a babérkoszorút?

Azt a tényt, már egypárt sem tagadja el- hogy olyan erők keltek és kelnek életre, aminőkről eddig mégcsak sejtelmünk sem volt, másfelöl a fellendülés helyett erős hanyatlásba kezdett a társadalom- tünetei a reformoknak elnevezett „szarságokkal” már megmutatkoznak! Napjainkban úgy látszik, hogy minden a maga ellentétét hordozza méhében… a gazdaság forrásai valami furcsa, végzetes Matolcsy-varázslat folytán a nélkülözés forrásaivá válnak. És ilyen mértékben válik az ember más embereknek vagy saját aljasságának rabjává…

Orbán a tudatlanság sötét hátterén ragyog… anyagi erőt szellemi élettel ruházza fel, míg az emberi életet anyagi-erővé tompítja- nyomorúság és bomlás között!

Viszonyaink között a fent említettek parancsoló és vitathatatlan tényként jelentkeznek. A pártok már siratkozhatnak ezek felett, szeretnének megszabadulni a konfliktusoktól (Fidesz-Kdnp testvériségében különösen) – vagy azt képzelhetik, hogy jelentős „előrehaladás”( mi inkább visszafejlődés) ugyanazt követeli a politikában is? Ami bennünket illet- a népet – nem ismerjük félre annak a fortélyos szellemnek az alakját, amely állandóan megnyílvánul mindezekben az ellentmondásokban… tudjuk azt is, hogy a jó működéshez csak az szükséges, hogy új emberek legyenek úrrá rajtuk (ezek az emberek még kérdésesek, még váratnak magukra)!

Fékevesztett hatalommal egyre nagyobb a baj,

zord ítélettel romlik a lét,

         fájdalma égbe mar…

Nyomor és éh,

         bérűl itt a sors játszik- jaj-igénnyel,

hogy álság és sokszínű álarcaival új-reformját adja

a látnok-vezér,

         hol megint a más- magyar-mámor rivalg--

U.i. „A fafejű homo nem tanult a fáktól. Éppen azért marad törpe, mert az égig akar nőni.”

Szavak vannak – szépek és nagyok – megsokszorozott fénymázas dobozaikban eladott a tartalom és vevők voltunk rá eddig mindig… tekintet nélkül annak szükségességére, hittünk egy sajátos „természetnek”! Tarka-barka látszat ellenére is csak a hatalmi-célok megvalósulását szolgálják… már csak vigyorgunk illúzióin kicsinyt lenézően is talán, hogy a dolog- a munka előre visz, mint tudjuk a kétkezi-munkásnál a munkahely hiánya épp a bajok forrása, incselkedik is velünk. És e viszonyban nincsen csereérték!

A munkát, mint a társadalom gazdagságának anyagi forrását Mózes, a törvényhozó éppúgy ismerte, mint akár Orbán most, vagy bármely közgazdász… de ki gondol a nyomorra, amit teremt a hatalom, a bérekre, amit soha nem emelnek (?) – a szociális-juttatásokra, amit elvesznek- megnyírbálnak? Egyáltalán az emberi életre, hol már hét-millió embernek a létért való küzdelme lett törekvése… és ez az önérzetes törekvés csak tetézi az éhség gyötrelmeit, és ez a dolgozókra is érvényes a ’nyomott bérszínvonal miatt!

A gazdagság e hatalom szédítő növekedése teljesen a vagyonosokra korlátozódik- Orbán csak nekik kedvez! Miközben a rendezetlen viszonyok miatt is az emberek egészsége egyre csökken!

Az emberek aligha lesznek egészségesek, ha nincsenek a legalsóbb rétegekig legalább mérsékelt jólétben!

„A jelen a testünk otthona. A lelkünké a baljóslatú múlt, és a megjósólhatatlan jövő.”  (!)

Már hitet fogy a lét, rá a dűh is lélekbe mar-

         nyomorúság-anyagán 

         cserélt szavakkal kizokogva van,

         hol kételyét adtad a morálnak…

2011.02.17.

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat