Gyurcsány és a vélemény…
Vélemény fontossága tükröződik, visszatükröződik a tartalmából és aktualitásából… Gyurcsány úgy nyilatkozott (magára vonatkoztatva) legutóbb, hogy „harminc év múlva meg fogják látni ennek a fickónak igaza volt”!
Feri! (divatos bocsánatkérésem a tegezésért!) – milyen igazság az, aminek megértéséhez 30 év kell? Időbeliségét jócskán kitoltad… és a történelem sem igazol majd - mert ha a mondanivalód igazsága aktualitásában is veszett (és tartalmával ahhoz viszonylik), akkor felejtős. Egyszóval, „korrepetálom magamat” (!) – aki ismereteket közvetlenül, a maga valójában átvesz - bővíteni azt és tananyagként kezelve - de 30 év múltával arra visszatérve már jócskán túlhaladottá válhat az a nézet, amire most gyúrsz! - kérdezem: mire is? S eddig hogyan vezetted az országot? Kicsit „unalmas” nyugatias polgári-életet kívánsz az országnak és magadnak… „izgalmasan” hangzik! Hát! - „filius anti patrem”!
Kicsiny „bölcselkedéssel” (aki, mint egyszerű pór…) akként nyilatkoznék ez ügyben, hogy inkább vélem az opportunizmus jegyeit felfedezni itt, mint a harcos-optimizmust… itt valami nem táplált és az irány is palástol valamit… mit is? Annyira tisztellek Feri, hogy kézlegyintéssel nem intézem el e kérdést.
Tudjuk mind a ketten, hogy a világ rosszul van felosztva… politikai különbségeiben elég határozottan (sajnos a hatalmi-többség), magán viseli az élősdiség vonásait! A „növekedés” egyenlőtlenné válik, még ott is, ahol a „látszat” együttmunkálkodásra köteles. Hát még így, hogy a jelen hatalom osztja rájuk „pofonjait” – mindig mellébeszél (fecsegésnek nagy mestere mind) – viszont az EU-közösség pénzéért tartja markát, ami simán is jellemtelenség! Itt sok a kérdés még…
A választásokról olvasom, hallgatom véleményedet, nyilatkozataidat… a felelősség nálad sem másként mindig másé bár némi részt vállalsz magadra is (így árnyaltabb a kép), de ellentmondásos voltából a jog és kötelesség négyévi gyakorlata a szavazókra testált kötelesség túlsúllyal– ilyetén átmenetisége miatt (lásd. - regisztráció, minek törlése sem végleges, esetleges „prezidenciális” hatalom létrejötte hozhat akadályt, a törvények ilyen-olyan átírása épp az „ébredésnek” megfelelően, vagy éppen melyik lábbal lépett az ágyról a Fő!) - szembetűnőbb egyenlőtlenségét érezteti, ezért nincs már késztetés a „nyugalmasabb” birtoklására- egyre több a „vacillálók” száma! Alkotmányoznak az újak is – a programokkal csak „lózung” szinten foglalkoznak… mellé-beszéd mindenhonnan, és a lényeg a pénz (mert a nélkül, semmi nincs, szinte képtelenség a változás, változtatás).
Az MNB „stratégiai szerződése” a Fidesznek biztosítja pénzügyi megerősödését azok felemelkedését, akik eddig is csak elvettek (mert „aratni” szeretnek)! Nem volt véletlen, hogy a nyugdíjkassza kiürítése óta naponta mondom, hogy figyeljünk oda, ha 2013 márciusáig, a Fidesz még hatalmon lesz, akkor az, mindennek a végét jelenti! Szavazatot azért, hogy a kilábalást megint eladósodással kezdjük – nem adok! Mert a felvett pénzt könnyelműen kezeli mind és nem fordítódik belőle semmi a munkahelyteremtésre…
A politika, az maga az élet- mindent átfog és magába ölel! A pártpolitika egy rakás-szar (lett) a jelenlegi hatalommal. Keretek, szabályok és pártfegyelem által vezérelt! Fizetett hazudozókkal a „hírek” – kiváltságainak, előjogainak, tetteinek- erőfitogtatásaikból származtatható félelmekkel generálva ott a védelem! Párt- és csoportérdeket kiszolgáló reakciós taktika… mellyel védi Horthy kultuszát, annak politikáját, gazdasági irányait másolja, felhelyezve a szájkosár és élvezik a nemzet kirablásának előnyeit, helyzetét, jogát a profithoz soha nem adja föl és át! Szövetségeseik az oligarchák… hogy mennyire hazugok és képmutatók csak mi látjuk? Elkerülhetetlen nyomorok borzalmait éljük át – mit megoldani választással már nem lehet (egyébként is ők maradnak, erre megvan a mód, és kellő jellemtelenséggel is fel vannak ruházva ahhoz, hogy csalással nyerjenek (amit senki nem vesz észre megint, mint 2010-ben sem! Elszalasztott történelmi lehetőség volt minden ellenzéki párt kezében).
Hogy rend lehessen „munkát és kenyeret” a népnek, cirkusz csak utána jöhet… paródiára meg végképp semmi szükség, itt lenn (érzékelheted) sírás van… nevetéshez nincs kedv! Szokták volt mondani, hogy a kétségbeesés azok sajátja, akik nem érti a baj okát, nem látják a kivezető utat, képtelenek harcolni – az ország fele így él tehetetlenül szórt átkozódással a dolgok nyitjának kutatása nélkül viselve a nyomort…
Bírálataidat szívesen hallgatom, de ez nem elég- bárhogy jellemzi az érzelmi erőt, benne fellelhető szenvedélyességet a jobbítás irányába (30 évet nem várhatunk mégsem) – kell a meggyőző erő, frissesség, őszinteség, olyan merészség, ami tükrözi a sokmillió szegény, lecsúszó és már a nyomorban szenvedők felfogásában beállott törést.
Ha ezért korrepetálod magad, hogy felismerd a mostani „szabadság” mögött meglévő tönkremenések okát (banki eladósodás, munkahelyek hiánya, ellátatlanság stb.), megtapasztald (mint tetted) az éhség „bájos” mindennapjait és a földönfutók hangulatát, hogy belevidd a tanításokba naivitásunkat, politikától való idegenkedésünket, (e világtól való menekülésünk vágyát), akkor még van remény, de azt most kell „aprópénzre” váltanod!
Valóban széles frontot kell nyitni és nyíltan felvállalni a harcot, hogy az Orbán és Matolcsy által ránk nehezedő gazdasági „rabságot” levethessük magunkról! „A Moody's hétfői előrejelzése szerint a magyar gazdaság a cég által 2012-re becsült 1,4 százalékos visszaesés után az idén 0,3 százalékkal növekszik.” Ha az a ha, ott nem volna… és még ez is jó-szándékkal feltételezve. Lám! - a gazdaságunk, mint sikerágazat… (!) Nem kell az állami- egyházi mákony és nem kell a szellemi ópium orbáni pálinkával köszöntésre, mert az emberi életre való igényünket nem adhatjuk fel!
Halk sóhaj csak, mi elhagyja szám.
A nyugtalan vágy érthető igénye bánt.
A holnap magánya ígérhet-e szabadulást?
Nagy a zsivaj, még büszke a vállalás,
Buzdít ellen, vagy csupán csak ámítás?
Élni a pergő-perceknek,
Az élet tűnő képeinek
Négy esztendős gyér hozamát?—(szőke)
2013.01.29.