A ránk rótt történelmi feladat… (?)
A magyar ember nehezen jön ki a sodrából, de ha kijön… (!) A lélek nyugalma az, ami összevonja az egyébként sokszínű magyar lélek vonásait. A lélek nyugalma most földúlva, a hatalom megfeledkezik magáról- és elveszítette a fegyelemérzetét, a józanság és az eszmék értékelését (pl. a Szent Korona Tana), mi csak nékünk kötelező, mint hitvallása (?) - a hatalom csak rá hivatkozva épp ellentéttel teszi dolgát. Népét igázva taszítja nyomorba a magyart…
Nagy volt a nekibuzdulás és kipukkant – csak történetileg változó, mellyel Orbán még magát sem őrzi meg – nemhogy népét! A mesterséges uszítás eredményezte, ellenségeink lettek azok, akikkel évtizedeken át (talán századokon is) jó- és balsorsban békésen éltünk…
Horthy időt akarnak? – minek? – hogy mint kormányzó bevonulhasson Orbán Erdélybe és kérje jussát a nemzetnek, mint tette annak idején Horthy? Hogy ezt a keveset is elveszítsük mi még maradt?
A gazdaságot hozhatná fejlődésre, hogy kedve legyen a külhoniaknak itthon lenni! De mindig is fordítva lovagolt ez a „nagy” ember! Ha valami nem jönne be, a szart másokra keni majd, mint teszi most is! Az összes körülmények hatásaként a szokás és a kultúra feléledne, nem külsőségeiben, hanem lelkiségben összetartó erejével. A politikai viszonyokkal is együtt járó változásban… hogy hagyományait adja a következő nemzedéknek, és nem fejjel a falnak, mert a változásokat is látni kell! Európaivá lett a magyar, ezt felrúgni nem lehet- Európa népével közös az érdek! Európai térnek ezen a részén a magyar lélek és szellem befogadóképességének bizonyítékaként büszkeségünk kultúránkra, mely összefüggésben van a jogérzettel, melyet történelmünk igazol, és az eddigi élet, de józansággal és nem hebehurgya felbuzdulással! Oké (!) - maradjunk hűek az 1000 éven át végbement európaizálódás mellett, igen önmagunknak és legalább magunknak ne hazudjunk (mint teszi a hatalom önmagát is becsapva - ha tudatos annál rosszabb, akkor még jellemtelen is!), hogy értékeinket csak anyagi vonzatában szemléli- hűség a néphez már elveszett… és most Orbán Európát is „fikázza”! Mi lett a nagy nemzeti elkötelezettségből? Megfeledkezett már önmagáról is? Faj és nép olyan egység, mint a test és lélek! A magyar fajnak testi, a magyar népnek lelki bélyegei vannak, az időrendiséggel keletkeztetett vizsgálattal szemlélt gazdasági, társadalmi és politikai viszonyokkal együtt járó változataiban…
Ajaj (!) – nem egyszerű dolgainkat pusztán, mert Erdélyt szeretem (vadászgatni ott jól lehet! Ugye Semjén úr?) – mert hagyományai vonzanak időben „történeti síkon” – a politikai környezet megromlását figyelmen kívül hagyni butaság, főleg elkülönített egyéni szabadsággal mételyezni meg. Ebből csak szabadosság lesz és baja a nemzetnek! A nemzetfogalom beleoltva a vágyba – a Szent Korona Tana csak arra világít rá, hogy szétszaggatott és nem összetett (mint volt egykor) a politikai élet… vagy álmodozzunk, hogy a megcsonkított Magyarországot újra nagynak tudjuk- lélekben és Európain talán!
Ne feledjük el, hogy nemcsak nyelvében és múltjában él egy nemzet, hanem földjében is… ne feledjük! De hogy legyen jó gazdaságunk, ha „böllenkedik” a hatalom? Gazdasági „jó”- létünket más nemzeteknek velünk szemben tanúsított magatartása is befolyásolja… a nagy hazugság, mit Orbán elejt, mi kilábalunk, míg más most mászik a gödörbe – egyszerűen nem igaz! Ezen ismeretek hasznot nem hajtanak ugyan, de ítélőképességünk mellett csiszolják eszünket… rájöhettünk a lényegre, hogy gőggel nem növelhető a versenyképesség! A nagy kérdés, hogy intézkedéseivel az egyéni szabadság korlátozását meddig feszíti – a termelés és a fogyasztás összhangjának fenntartása érdekében még mit merészel tenni az állam (?) - merthogy épp ellenkezőjét teszi… nincs összhang, a nagyobb karéjt levágni magának akarja! Nincs nyugodt politikai helyzet, pedig előfeltétele az lenne, hogy beinduljon a gazdaság. Gyűlölködés viszont van és bizalmatlanság. Hogy ezek megváltoztatására a Matolcsy-Orbán kigondolt gazdasági és politikai rendje volna alkalmas, az nagyon is kérdéses!
Az élet kesze-kusza titkain…
Futókaland az élet!
De festett a talár,
És rég
Ki-be fordított sorsán éli hírnevét,
Ügyelve ítél…
Mezején érik a szél s veti,
Mint ki vihart aratni kész -
Kor-vizén könyörög sík partért és hányódással ígér-
Zeng az Úr hatalmában
S mindent megold mindig-hevén!— (Szőke Emil)
2011.10.21.