Mit is tehetne az Alkotmánybíróság?
“A magán-nyugdíjpénztári megtakarításokból 528,8 milliárd forinttal számol a költségvetés, ha ez nem folyna be, akkor nyilvánvalóan halálos sebet kapna az idei költségvetés. Vagy vissza kellene lépnie a kormánynak a személyi jövedelemadó rendszerének átalakításától, vagy a kiadási oldalon kellene brutálisan megszorítania.”
- Sajnos a megszorítások így vagy úgy mindeképp igazak… áremelésekkel tarkítva. A társadalmi léttel itt az emberek tudata van szembeállítva… lassan 7 millió lecsúszott mellett, 3 millió embernek nincs tulajdona, mivel kétkezén kívül már semmije sincsen, fokozatosan elszegényedik, tönkre megy. Az orbáni-állam a szabadság jeszavával indult útjára, mára (félév alatt) örülünk - hogy egyáltalán vagyunk. A lenyúlt magánnyugdíjakkal (ami alkotmányellenes cselekedet volt) már mindent bizonytalanná tett. Vajon milyen normákat követ a hatalom, ha a civilizált társadalmak általánosan elfogadott- eszméivel, értékeivel szembe megy? Mert az alkotmányban lefektetett szabályokat minden lelkiismeretfurdalás nélkül felrúgta! A megváltoztatott törvényeket visszamenőleg alkalmazza… az AB.tevékenységét megkurtította, ezáltal megszünt a kontroll is e szervezet részéről, hogy ezek után mennyire nyúl bele a kormányzati munka felülvizsgálatába, már a további kurtítás félelme határozza meg (egyébként sem lehet kikényszeríteni döntéseiket, ezért az Európai bíróságok segítsége elengedhetetlen). Egy jogállamban az alkotmányos törvények uralma valósul meg… de hol van a jogállamiság nálunk?
“...bár ésszerű lenne, de presztízsszempontból vállalhatatlan volna a kormánynak,” (maradjunk a lenyúlásnál)
no- meg nehéz lenne megmondani, kitől is kellene hirtelen ennyit elvenni. “Tehát ha egyhavi nyugdíjat vennének el a nyugdíjasoktól, mint a Bajnai-kormány tette (pontosabban a Gyurcsány- és Bajnai-kormány együttesen), az még kevés is lenne. Sőt, a kéthavi is kevés lenne (ha szétterítjük mindenkire, aki nyugellátást kap, akkor már elegendő). Ha eltörölnék a családi pótlékot, az a kieső összeg nagyobb részét lefedné, de még mindig keresgélni kellene a költségvetésben.”
- Családipótlék elvétele? - (akárcsak gondolatban is) - Hm… akkor, hogy családbarát-e kormány? Hol van már a 14. havi nyugdíj délibábos víziója… lassan már veszélybe kerül a tizedik havi nyugdíj is? - (vagy egyáltalában már maga a nyugdíjrendszere is?) - Diktatórikus hatalomgyakorlás folyik Magyarországon. A hatalmi-ágak elosztásának nincs korlátozó és kiegyensúlyozó szerepe. A Köztársaság gazdasági rendjének alapja kellene, hogy legyen – valamennyi tulajdon egyenjogúsága és egyenlő védelme!
“Bár a Költségvetési Tanács – nyugodjon békében – szerint a kormány alulbecsülte a 2011-es adóbevételeket, ám biztosan nem annyira, hogy ne igényelne azonnali kormányzati intézkedéseket a magán-nyugdíjpénztári vagyon költségvetési kiadásokból történő elmaradása.
- Az állam biztosíthatja a tulajdonhoz való jogot, ha az közérdekből törvénybe szabályozva, teljes és feltétlen kártalanítással történik, de- ha már nem lesznek, uralmon- ki biztosít bármit is? A cél szem elöl lesz vesztve, a kártalanítás sohanapjára kitűzve!
A magánpénztári portfolió eszközeinek kényszerű visszaadása a forintot is leszállópályára küldhetné, hiszen az idei költségvetés megroppanásával járó bizonytalanságot nem biztos, hogy jól tolerálnák a befektetők.
- Már ami a hitelüket illeti (Orbánéknak), a befektetők így is elbizonytalanodtak! Most csak az van vissza, hogy a sok rossz közül, melyik rosszat válasszam… a forint amúgyis leszállópályára került, így szóba sem jöhet a magánpénztári portfólió eszközeinek visszaadása. Bár (és ez csak megérzés) a költségvetés megroppanását kivédeni így sem tudják, legfeljebb meghamísitott számokkal!
Tehát:
“Ahhoz mindenesetre csoda kellene, hogy az Alkotmánybíróság elkaszálja a magánnyugdíjpénztárak ügyét. Bár a testületnek elvileg azt kell mérlegelnie, hogy az új törvények aggályosak-e alkotmányossági szempontból, a bírák nyilván tisztában vannak döntésük hatásaival. Másrészt azzal is számolniuk kell, hogyha újra keresztbe tesznek a kormánynak, akkor újabb jogkörcsorbítás lehet a büntetésük.”
- Mint- ahogy azt a fentiekben taglaltam, már így marad minden- megvalósult az alkotmánysértés (egy valamiben bizonyosan, hogy utólag hozott törvényeket, visszamenőleg alkalmazni nem lehet! – és tette.) Az orbáni-hatalmaskodás jelenleg kusza és ellentmondásos, vezérelvei homályosak- vele az érdek sem tiszta-képlet, a közjó hamisság, a józanész eltünt… politikai szőrszálhasogatás mellett hazánkban káosz van. Agyafúrt intézményesedés mellett, a világ „legboldogabb népének körében” egy tölgyfa alatt egybegyült „parasztok” intézik az államügyeket. Mesterkedéseikkel teszik híressé magukat…
“Ha ilyen alkotmánysértés előfordulna – arra legfeljebb az unió bírósága jelenthetne gyógyírt, az EU-bíróság ítélete ugyanis végrehajtható, még a magyar kormányon is. Igaz, sok idő, míg odajut egy ügy.”
Enyelegve kirakati-fénnyel
önmagától termékenyül a jelen.
Ezer-haldokló elfuserált-sorsából
kezét segélyre nyújtok sorfala lett sír-ható,
éltük mérleg… lélektelen,
közt száguld nem-bánom szenvedéllyel a konok,
hol úri-gőg
duhajkodva tapod törvénytévedéseivel…
Még itt idő-sorsán merengek,
hogy majdan ott- mivé lesz, ha a fátyol fellebben?— (Szőke Emil)
Ui. rossz vásárt csinálsz, ha saját érzékenységed rovására vagy tapintatos másokkal. Önmegalkuvásodért tiszteletükre ne számíts…
2011.01.12.