Új szellem-kezdet

Viktoriánus korunk…

A mai válságos helyzetben az országnak nem kellene egyedül törni a fejét a feladatok megoldásában, ott az európai-közösség legjobbjai, akik segítségünkre sietnének (sietnének, ha Orbán nem szarna abba a tányérba, amelyből enni kapunk)! Átmenet lenne igaz - de a szervezési feladat nem pökhendi és cinikus magatartással lenne hatalmi arroganciával ízesítve! A jelenlegi helyzetben nincs más utunk…

…kény ölében a kedv szolgál és ily’ szolgain főlénnyel

áhítatra nem is kötelezett, de a sikolyokkal éledt félelmek hevében

    nyüszítésre iszonnyal képed… (!) (szőke)

„Orbán Viktor sokat vitatott tusnádfürdői beszédének több üzenete volt. Az egyik, hogy a munkaalapú társadalommal kapcsolatban sehogyan sem akar elhangzani az, hogy "... és a munka majd mindenkinek jólétet teremt". A munkaalapú társadalom egyre csak a jóléti társadalom ellentéteként jelenik meg. Érdekes volt az is, hogy a miniszterelnök előbb visszafizethetetlen adósságról szólt e beszédben, majd aztán az adósság visszafizetéséről, mint fő állami kötelességről adott elő.”

Az akadály is elhárítva, kontroll nincs, tesz is mindenik mit akar. Nincs közös hit csak orbáni hitvallás, nincs közös világnézet, az is csak Orbán szempillái alól vizslatva. Krisztushoz kötöttség (mi megint csak nem közös, maguknak kisajátítva) kirakatának ápolására meg ott van a KDNP, mint a Fidesz vallási tagozata…”ezért minden akadályt az útból” el is távolítottak!  - a vizet prédikáló borisszák kenyérpótló cirkusza… (!) Valahogy az orbáni-erény az erő és a hatalom lett- bosszút akart, hát lett! Gumiarccal fogadta halálmegvető-bátorsággal a tényt „a közjó nevében”, az erő és a „háború” kultuszát, az élettér –nélküli népét vele a káoszi aknamunkában!

 „Legfőképpen azonban azt mondta, hogy a régi világnak vége, az új pedig most alakul ki, szabályai is most formálódnak. Nem hagyott kétséget a felől, hogy a "kétharmados forradalmat" úgy értelmezi: övé és kormányáé a legfőbb szabályalkotó szerepe. Ebből és csakis ebből a szempontból elképzelhető a visszamenőleges hatályú büntethetőség bevezetése, amely "kiszabadítaná" a jelenlegi "rendszerváltó" elszámoltatást a fránya jogszabályi kötöttségek közül. Ezen a módon rekordtempóban iratkoznánk ki a civilizált világból, s zuhannánk bele a hétköznapok teljes bizonytalanságába.”

Orbán szabályozó-törvényként erőszakolja ránk pártjának élet-feltételeit, de „uralkodni” mégis képtelen, gyáva és fél a nyílt harctól, idehaza pártja mögé bújik, odakinn pedig a nép hátamőgé rejtezik! De lózungjaival jóllakatja a hallgatóságot, hogy hangulata meglegyen, fizetett „tapsoncokat” rendelnek elébe.

Még a végén elszabadítják féktelen ösztöneiket és lábbal tipornak minden jogot (az embernek az élethez való jogát is!) – hogy saját híveivel ünnepeltethesse magát? Mert más már nem maradt? Ezért ránk kiosztva a szolgaság?

Egy holdkóros magabiztosságával játssza a törvényt, majd átalakítva, megváltoztatva vagy megszüntetve azt, ha érdeke úgy hozza… erre kellet a kétharmad!

„Az államadósság-történet annak is példája, hogy a Fidesznek nincs több joga felállni a maga ácsolta morális piedesztálra, mint másoknak. S ha a kormányfő emberei most visszamenőleges hatállyal intézkednének, akkor tényleg nagyon biztosnak kell lenniük a hatalmon maradásban. Máskülönben a saját forradalmuk falja majd fel őket. De csak miután megzabálta az országot és a demokráciát.”
 

Sajnáljuk a „világtalanokat”? – minek is (?) - kétszínű világunknál lehet a sötétség is „színesebb”! Erkölcseiben önönmagát is megtévesztve, a nép „becsapását szolgálja” a nem is céltudatos morális-álöltözetek az eddigi értékek elvetését jelentik csak… filozófiája hamis-képzetekkel lett tudatos, kiforgatva elfoglalta „helyét” az ideológiai életben. Az így kialakult hangulat már ellene dolgozik…

A magam életének benső rendezését, azt például, hogy miként tudok harmóniát teremteni vágyaim és képességeim, céljaim és lehetőségeim, ösztöneim és értelmem között, a külső körülmények segíthetik vagy gátolhatják, de helyettem meg nem oldják! De jó-tanácsot, gyakorlati „gyámolítást” épp a külső-körülmények miatt nem adhatok, ebben a jelen-formában a hatalommal nincs közös célom! Gyanúsnak, károsnak betegesnek tartom politikájukat (a kialakult gyakorlatot is), és így, egyéni sorsunkban mind rendkívüli döntésre kényszerülünk (lehet más-más úton). Vezetésre hivatottakat keres a nép - mert túl magányosak vagyunk, bár e szegénységben miénk a kétharmad és azt sem tudom mire várunk  – mire véljem, a pillanat gyakorlatát- erőt gyűjtünk vagy tétlenkedünk?

„Utat választhatsz. A kereszted adott.” (!)

Te, édes élet, hogy nekem miért nem adatott meg (?) – nem tudom,

már nincs barát, rokon

és ismerős sem- tőlem elfordult mind, elhagyott a sok paraszt és kénynek bókol…

behódol.

Pálmát szór a kéz és nyalva szavakon a szamárjáték –

és az is kevésnek… én itt a pokolravaló! (szőke)

2011.08.05.

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat