Orbán és a kulturális-forradalom…
és Kósa, a polgárpukkasztó mű-balhéja…
“Míg az országgyülés ott fenn,
Mint szokása régóta,
Csak beszélt nagy sikeretlen:
Itt megkondult az óra!”... / Petőfi részlet/
„Itt az idő!” - és átírjuk nagyjaink verseit, kihagyunk részeket, elhallgatunk részleteket- hiszen a publikumot eléggé lenézni nem lehet, úgy is tapsol (kit érte fizetnek) - és örülve ünnepel, hevében miért is pont az irodalomra figyelne (!?) - jaj! – igen az idő a Fidesznél mindig is problémás volt, van és lesz! Dramaturgia…stb. Már látom a forradalom öncél volt, nem a megoldásokra, problémák feltárására az elkésett reformokra (nem a megszorításokra gondolok) lett "teremtve"- a szűkkeblű gondolkodás, az esedékes intézkedések rövidlátó elmulasztásaiból származó következmények feloldására nem hajaz, szemet húnynak a szociális bajok elött- és a hatalom figyelmét inkább az apró-cseprő s lényegtelen kérdésekre tereli, a fontosabb helyett. Az alkotmányozás is csak kibúvó, mert nincs 'kényszer csak presztizs...se hal, se hús-féle intézkedések sora van!
Hiába a fiúk értik a módit… szociznak és verik nyálukat- hihetnénk is odaadók mind. Bátor a kiállás és könyörtelenül szilárdnak vallják magukat- keménykednek, no- ez a Fidesz- van propaganda, bátor és hősies a politika (!) - helyette ingadozik, kishitüsködik a gerinctelenség, s az „egyesek” lelke vidul az amúgy nyomott hangulatra.
„A senki mindenkinek meg akar felelni. A Valaki ellenben senkinek sem.” (!)
És Kósa nem diskurál az öregekkel, ki dolgozik annak van szava- a többi le van szarva, pláne, ha nyugdíjas (szabad-fordításban) - munkahely helyett esetleg gettó nem lesz Barátom? Hogy vagy még polgármester…Fiacskám (?) A végletek emberfelettije megnyilatkozott…munkakerülésből, hogy lett teremtésmániás? Utad választott, a kereszted adott (!)
„Háromféle hülye van: a született, a tanulatlan és a diplomás.” (!)
A szegény ember sokat kíván (?) - a nagyok mindent! Táppénz? – mint újabb gyöngyszem…
Áremelések bércsökkenéssel, beszüntetett munkahelyek munkanélküliséggel, közmunkák éhbérrel, csökkentett munkaidő- Ó! - hogy vigyázz ránk a hatalom, nehogy túlerőlködjük napjaink…mi- máris kifejezésre jut, az állam szerepének és jelentőségének megítélésében tükröződik vissza.
Le a tőzsdecápákkal! - de senkit ne kedvetlenítsen el, ők éhezni nem fognak…
És itthonról kifelé a talány, e kormány lejáratására indult kampány- a fenébe, még ilyet! Marjuk egymást, húh, de erős lesz az állam!
Orbántól vagy az Istentől eredeztethető e lét és igazsága, vagy ki tudja már, mi az, mi- az élet forrását jelenti itt még? Hová tartunk? Nem tudom. Mit akarunk megdönteni? Nem tudom. Ki parancsol kinek? A tisztelet sem kölcsönös? Ki zsákmányol kit? S az együttműködés smafu, akkor miért elnök ott ’elnökünk, ki- épp elnökölne, ha hagynák?
De a lényeg alkotmányozunk, és értsük meg az idők szavát, erre egyedül a Fidesz, és szerves része a Kdnp jogos- a fölénnyel nyert választások okán…
Orbán alkotmánya után, köztársasága halad majd a maga útján- csak még kérdés, hogy azon az úton ő vágja-e majd a csapást, és azon haladunk a semmibe- vagy mások vágják elébb, akkor viszont a keréknyom adott (kátyuival, buktatóival) a szekér csak egy irányba haladhat- miről beszélünk? Európához tartozni hogy lehet másként, ha nem az úniós szabályokat fogadjuk el? Akkor hová tartunk?... Van okoskodás, csűrés-csavarás, tessék mondani dolgozni mikor fogunk?
Alkotmány ezt a kuszaságot, káoszt meg nem oldja!
Ó! Orbán – Ó! Kósa…
Szőke Emil:
…fáradt vagyok, s így kifejezett panaszok
elsatnyult létében, hol óva terelgetnek
amég kiolthatatlannak látszó vágyaimban húzott korlátok…
mi másból is lenne, ha nem önmagából-
mit üdvösségre így adott e kor,
mert bennem véges uralomra mégsem jutott,
keresztül érzett logikátlan szabadságom
érdekre-másolással fiatalos hangon ki is csapatott,
magamódján élve alvilága szenvedélyeit már a most…
Ez ám az élet, a földi-pokol – javából--
U.i. ”Nehéz az élet.” – siránkozunk folyton, s közben mindent megteszünk – magunk is és felettünk - azért, hogy ne is válhasson könyebbé.
Az alkotmányt tessék népszavaztatni, hogy közöm- közünk legyen hozzá! Miközben pogánnyá vonít a hatalom, agyam-lelkem tévedésében „a gyűlöltség csak gyűlöltséget tápol.”
2011.03.18.