Az erő megrontó elve…
Lelkesedésében verejtékeztetett nagy-urunk mára ritmust váltott – már embertelen
zászlajára tűzte a felség-jelet…
Megjósolhatom, ha Orbánék nem adják fel esztelen politikájukat, hülye elveiket, agyament törvénykezésüket, s nem térnek vissza az ésszerű politikai gyakorlathoz, mindörökre megfosztják magukat a hatalom gyakorlásától - de a gazdaság negatív volta miatt már a fejlődés így is elmarad, mi- a nemzet erejének forrása volna!
Következmény így is szörnyű, mert „rendjében” az ember erkölcsi leépülésének folyamata beindult… és nem is annyira a testi nyomorúság ténye (ez sem lebecsülhető), mint épp az erkölcsi züllés képe lázít e valóság ellen!
Bár a nyomorban, az egyedüli kilábalás lehetősége elveszett, ezáltal veszélyeztetve a nép kétharmada lett- a becsület még megadta az egyenes-gerincet. De a türelem elfogyott (legalább is rohamosan fogy!) – a gazdagok felé csak a gyűlölet növekedhet, mert a dolgok egyenes velejárója ez… és mert e nép szabadságát és eredendő egyenlőségét is elvesztette- tévelygések helyett egyesíti erőit! Nos, uraim- ezután mi lesz?
„Az előadók a demokrácia válságát az értékek válságával hozták párhuzamba. Magyarországra a szabadság és a szegénység egyszerre hullott rá, ezért a szabadság melletti elköteleződés nem erősödött meg…
Mindez pedig a társadalom szabadságának teljes elvesztésével jár.”
Az orbáni politika tesze-tosza módja, hogy tesznek is valamit, meg nem is és azt is fordítva… az okozatot kezelve, de az okhoz nem nyúlva anarchiához vezetett- teljes káosszá állt össze. Mikor már a „nagyok” egymásnak mennek, ott a népnek is lesz szava, mert a figyelem eltereléssel a normál-állapotok megszűntek, a sokféleség színképét, ideológiáját, elméleti-politikai egységet kezelni nem tudják- csakis az emberek, a szegények bőrére megy a játék (vagyis mindennek mi a nép isszuk a levét!)! Vagy hagynánk magunkat „kivéreztetni”? Azt szeretnék? És mindazt a hatalom felé a hűség és az erkölcsi kötelesség eszményétől vezérelve? Álokoskodásnak sem nevezhető Orbáni zsarnoksággal, amivel a nadrágszíjunkat húzhatjuk tovább a remény legkisebb jele nélkül, hogy valaha is jobb lehet sorsunk? Üldözés van, pedig a győzőknek mindig kegyet kellene gyakorolni (ezzel már elkésett)- a megbékélés legkisebb jele sincs meg, viszont „megosztott” mindent!
Az ilyen népüldözés során az egyén siralmas állapotában már képtelen józan megfontolásra… az sem csoda, hogy az emberek s elég nagy részben- a helyzetből adódóan, mit teremtett a Fidesz kétharmad, s jó-voltából - a KDNP-t is ide sorolva - az alkotmányt is romlottnak, elkorcsosultnak tartják, semmint az ország, az állam egészséges alkotmányának. Mindent romboló (leromboló) szándékaikat a hatalom kimutatta, melynek feladatára a legcsekélyebb ész, és durva kéz akarata több mint megfelelő, túlzásaikban előrelátás, megfontolás nincs. Mára már a nép és a hatalom külön utakon haladók! Az egyén, az ember- a szegény, a hajléktalan, a nyomorgó érvényesülni nem tud, a hatalom magára hagyta… legalább tovább ne hazudnák a megsegítés álságos tetteit, szabályait, ha már hatásaival számolni nem akarnak!
„Küzdök a Fidesz önkénye, önzése, szociális érzéketlensége ellen, küzdök egy sikeresebb demokratikus baloldalért, küzdök igazamért.” Mondotta Gyurcsány…
Jóakaratú érzések már nem dominálnak csak a rossz szándék… és ezen emberek hívják magukat keresztényi értékrend-vallóknak? (Megcsúfolása a vallásnak!) Szélsőséges törvényeket diktálnak! Közérdek, annak szelleme elhalt… hatalmi arrogancia, cinizmus- és a legszörnyűbb egoizmus uralkodik a hatalomban. Tulajdon, érdek, szabadság, biztonság- elcsépelt szavak, mindenről lemondtunk (egyesek már életükről is) – s még mindig a társadalom lerombolása folyik.
A Fidesz törvényel, majd végrehajt, meggyanúsít- s javakat sajátít ki. Önkényes hatalmával a jogállamiság elveszett! Ha a cselekvés célja nem magának a cselekvőnek, hanem a parancsolónak haszna akkor a cselekvő szolga, és szolgaiságában akaratnélküli - mert a hatalom mondja meg (kényszerrel), hogy mi igaz, mi hamis, jó vagy rossz, méltányos vagy méltánytalan… ezt akartuk? Lehet-e, kérdem, hogy kitalált bűnnel, koncepciós perrel fenyegethet a hatalom- nincs türelem, nincs erény, csak színpadi becsülettel – és ezzel nyerjenek tisztességet? Az állam békéjét semmibe veszik, a másképp gondolkodókat sárral fröcskölik, a jámborsággal visszaélő hatalom bosszúra indítja híveit… spekulatív elméletével veszendőbe megy a hűség és a jó erkölcs…
„Százezerből egy, ha bagoly. A többi csupáncsak ostoba szajkó.” (!)
…legalább örülni tudnék, bár lezárni a múltat így sem,
úgy sem tudom – ne aggasszon még…
ne aggasszon,
hogy máshoz rossz e lét,
itt hatalom-örömében
fáj belé az elme és a test, ott sorvadással a vég,
mert büntetni rendelt koncepcióin az idegenség… (szőke)
U.i Orbán: "abban bízom, hogy jobb emberként jövök vissza"… tévedés joga neki is fenntartva- mert „kutyából nem lesz szalonna”!
(egyébként, ha valaki elmegy egy lagziba attól még nem lesz házas)
Dekázzon a parlament parkolójában, az való neki - de ne az életünkkel!
Csak alkotni hajlandó, ö és a munka egyre nagyobb ívben kerülgetik egymást!
Gyöngyöspata csak kezdete valaminek…
A munkahiány miatti nem fizetések következményeként kilakoltatások százezres nagyságrendje, és legyen béke? És még ez is csak a kezdet…(!)
Jön a remete lét (hajléktalanság)- kiszállás „a hamiskártyás társadalom minden partijából.”
Orbán ne tőlünk kérdezze, hogyan legyen munkahely, ez volt a választási igéretének fő pillére: egymillió munkahely! Tehetetlenek, mondjanak le!
2011.05.02.