Létező dolgaink sivársága…

 

“A mai baloldal –mindenekelőtt a szocialista párt – meglátásom szerint egy összevissza sasszézó, sokszor egymást is kizáró célokat félszívvel követő szervezet - a szocialista vezetők egy része szíve szerint akár helyeselne is a Fidesz országot tönkretevő, demagóg, populista lépéseihez (különadók, magán nyugdíjpénztár, kettős állampolgárság stb.)”

 

Gyurcsány lett („megint” a hiteles, ami nem lenne baj) – a többiek le vannak lassulva, valahogy elkényelmesedtek… Mesterházy (szegény) nagyon akar, de még párttársai sem fogadták be, a bizonytalanabb jelenbe – hiába vetül arcára a megbékélés és harmónia reménye. Harcosként mutatkozik, de valahogy kevés, valahogy a ma emberéhez tartozó külsőségek mozgatják, a megmondom-szónok és ezzel kész. A párt egységét nem látom, a régiek „kushadnak”, vagy- ha szólnak minek is? Kevésbé újszerű- szürkék, a leszerepeltek, velük nehéz lesz megújúlni, lendületet vesztettek csapatának nyugalmasabb hangulata (egy-két kivétellel) csak látszólag lüktet. Hagyják magukat rugdosni a kormánypárttól… szóval nincs élet-újjongó diadalmas ragyogás, nincs optimizmus, mintha maguk sem tudnák- miért is ülnek az országgyűlésben. Hol van már az ujjongó életvágy, az életérzést tükröző szavak varázsa?

 
“Úgy gondolom el kell dönteni, hogy a mai viszonyok között egy balközép párt antikapitalista, vagyis a kapitalizmust tagadó programot hirdet , vagy a kapitalizmus viszonyait elfogadva kíván egy minél igazságosabb a társadalmi egyenlőtlenségeket csökkentő, demokratikus társadalmat létrehozni, mely folyamatos reformok útján egyre több lehetőséget teremt a társadalom tagjai számára.”

(és a lehetőség nem megszorítás, mint az Orbánnál jól kivehető!)

 

Persze, hogy göröngyös az út. Senki nem is igényli a mámoros káprázatot, de a való elemzését igen… van éhség, nyomor, hamisság, igazságtalanság, zsarnoki önkény… van miért harcolni (inkább van mi ellen harcolni), hogy felismeréssé tegye az eltévelyedést – a történelmi-társadalmi- politikai tényeket… vágyakat!

 

Nem titkolt hatalom-óhajok, választás jogi csűrés-csavarásai, kettős állampolgársággal járó jogok, melyek egy „osztály” hatalmi vágyairól, az Orbáni „forradalomról” vallanak. Volna mit tenni a bal-középnek! Létező dolgaink sivársága, a jelen történések színhelye, a lét arca- munkanélküliség sejtelmes jövője, a nyugdíjak homállyal megtelő jelene- és jövőképe, a reformoknak mondott kemény megszorítások, a nyomorúság borzongása fájdalomból, emlékekből… eszmélésből talán, az arogáns-hatalom leolvasható fokaival az ideológiai érv… a jelen pusztulása és színterén, mert minden lehazudott, kicsit József Attilásan kerít hatalmába, hogy nincs egyensúly- csak mélységeivel mutatkozó különbség- ahol egyenlőtlenségeivel e jelen…

 

„…felüti műhelyét,

gyártja a kínok szúró fegyverét

a merev éjszaka fénye.”

 

Az utálat egyirányú utca…amit egyszer megutáltál, késöbb még elviselheted, de igazán megszeretni nem fogod soha. A beletörödés is csak akkor semmiség, ha könnyen veszed… de szabad-e a nép sorsát könnyen venni?

Minden a miénk csak a tűrés nem, mert határát már túlléptük. Jön majd a papolás a hitről, majd a szónoki fogások (miben Orbán nagy) – felelősség, hűség, vagy a jelszavak és szimbólumok, zászló, korona, korona-tan és a propaganda egyéb eszközei. Azután a crédóba nyakig! És felejtődik a tudat, mert e nép meg lesz fosztva a gondolkodás kultúrájától. Amit érzek taktikai megfontolás és deformált az érdek…

A látszatot látszattal magyarázni csakis tévedésbe visz. A Vezér-kultusz a Fidesz bűn ideológiája! A problémák területeit ugyan körülírják, de megoldásukra csak látszati elgondolásai, intézkedései vannak. Orbán a megismerési folyamatot, az eddigi eredményeket elvetve elölről kezdve- a szenvedélynek, álomnak, a reménynek adja a főszerepet. Egy a lényeg mindenben, a hatalom és annak kezükbe tartása, melybe viszont az egész társadalom nem érdekelt. Matolcsival együtt még mindig nem döntötték el, hogy termelni, vagy temetni kell.

Mintha a nép, az egyes ember nem hús-vér lenne, nem fizikai-szellemi egész lenne, hanem tárgy, amit oda raknak - ahová csak akarnak. Amig e tesze-tosza társadalom légüres térben mozog, nincs reális alap- a főerő a földrajzi környezet színtere, a hatalom saját és sajátos törvényeinek van alá vetve, kiindulópontja a történelmi régmúltak kopírozása, s mint mérce- kész eredményként csak alkalmazni kell.

Viszonyainkban béklyozott, keze-lába gabalyodott konfliktusokat hozott, minek még az emberek nem ébredtek tudatára. Az orbáni forradalmi-korszak eredményének tekintendő! Csak egy konkrét változás van, az elmaradottságot növelni kell. Érdemeik nincsenek, de ingadozásaikat bőrünkön érezhetjük ötletszerű igyekezetükből.

Szőke Emil:

 

Már a szép szavak is vacognak,

hogy „olcsó” a jelen, s benne a formálódó ember

        a célok mellet-dagasztó érzetében.

Itt markába vett a döbbenet, hogy értelmet így érjen…

Múltjára kacsingat véreres-szemmel a hatalom-

        adva ösztön-sorsot

minthogy, „mivelhogy, miszerint s pediglen”,

        címerez egy címeres vivátot nemzetem-

Isten megsegít, helyt áll helyettem és tűr,

        tűri bal-sorsom és hatalom-tanod,

mit mindenével javavadra számol a szánalom

        új-erkölcsű magyarságom ölében—

 

Ui. A lényeg a lényeg- a felismerés mit kell tenni a helyes irányban… Pozsgai

  megmondja Orbánnak – az átváltozások nagy-mestere, ki az átkosból hordja átkait, s ad a megismerésnek - le a multikkal! Az ellentmondásos folyamat mit magába hordoz a gyakorlat, sem Orbánt, sem Pozsgait, de még a Fideszt sem érdekli… mikor, milyen feltételek között produkál terméketlen, sőt a továbbhaladást akadályozó eredményeket- őket nem hozza zavarba…

 

“Kinek is higgyünk, ha neki nem?  

Ha csak felsoroljuk a különadók mellett érvelő és a multik ellen szót emelő harmincnégyeket, máris földbe tipor bennünket az a hatalmas erkölcsi és szellemi fölény, ami a névsorból árad - külhoni nagyvállalkozások fizessenek különadót, és ragaszkodunk a különadó, maradéktalan behajtásához" - olvasható a felhívásban.
Mecsoda gyönyörű kiállás a vezér mellett, mecsoda hazafias felbuzdulás, aki magyar velük tart!
Egyrészt senki sem tiltja azt, hogy egy vállalkozás az átlagnál eredményesebben működjön, viszont valakit ezért büntetni a bornírtság olyan foka, ami páratlan a világban.
"Teljes mértékben támogatjuk az Orbán-kormánynak azt a törekvését, hogy az extraprofit haszonra szert tett magyar és külhoni nagyvállalkozások fizessenek különadót, és ragaszkodunk a különadó, maradéktalan behajtásához" - olvasható a felhívásban.

Most abba azért bele se menjünk, hogy a megfogalmazás hagy némi kívánnivalót maga után, hiszen a profit a magyar nyelvben hasznot jelent, az extraprofit meg az átlagot meghaladó hasznot, inkább csak azt próbáljuk megnézni, hogy igazuk van-e a felhívás megszövegezőinek?”

A kívánatos ezek szerint az alacsony hatékonyságú működés, az átlag alatti profit, ettől virágzik majd fel az ország.”

 

Akkor szüret: ne hamarkodd el a dolgot… de gondolatodat csak akkor szakítsd le, ha beért (!)

2011.01.19.

 

 

 

Oldal: Létező dolgaink sivársága…
Új szellem-kezdet - © 2008 - 2025 - pyrrhus.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat