Pofátlanság…
„Kétféle ember van- az önirtó igaz és a kigyomlálhatatlan gaz.” (!)
Hol van itt megújulás, erő s a jövőbe vetett hit? Amíg a Fideszi állapot tart csak bánat és nyomor van és a vágyakozás valami szebbre, de erre a remény is a múlt megítélésével veszett el… sajátos úri világ ez a Fideszi- hol éhség van, nyomor és némaságra kárhoztatott sok-millió szegény…
Morális züllöttségében gőgős képviselői lettek híveiknek és népüknek, aljas és cinikus vezetői pedig a leigázás gyakorlatában jelesül mind.
Pofátlan szót beemelték a mindennapok politikai szótárába… igen - de a pofátlanság náluk a legnagyobb, lásd a törvény semmibevételét Szíjjártó esetében – a kétmillió fölötti fizetés – nekik nem szól a tőrvény, vagy értelmezése nehézkes? Vagy Kósa stadionra kapott tíz egy-néhány milliárdja… nem beszélve a forint bedöntésről, hogy árfolyammozgásait kihasználják (Lázár elszólása) 6-800 milliárd kár az országnak! A pofátlanul duplán felvett költségtérítések, sikerdíjak, dupla- bérelt „Audik” stb. Szóval ki itt és mi a pofátlan? Zsarnokságukat alpáribban valósítják meg, és színvonaltalanabbul, mint az igazi nagyszabású népelnyomók! Kettészakították az országot, hol rend helyett káosz van mindenütt… gazdaságpolitikája népnyúzó (adó, és munkanélküliség) – velük egy kicsiny tehetségű, de szertelent akaró nemzedék hatalma valósult meg!
Az ország „Megfojtódik Európa közepén”…
Petőfi verse jut eszembe:
„Haloványul a gyáva szavamra… dalom
Viharodnak előjele, forradalom!”
De ez már nem Orbáni fülkeforradalma lesz… és nem számít a börtön, nevetve vagy mosolyogva megyünk - nehogy rajtunk nevessenek! Ahogy az angol mondja: if yon laugh at yourself, other people will not laugh at you! (Ha magadon nevetsz, nem nevetnek rajtad!) – vagy a jövő közönyébe hullunk valamennyien… Zajos a siker, a hatalom júdáspénzen vette, hol élvezi sors-fonákját, s az embert gyalázó- tettein felpörgette az időt s vette arányait…
Új-mulatság vette kezdetét, gyűjtsd filléreid, a hatalom feni rá fogát (!)
Szóra nem vehető, külön-levő lettem,
izomtalan gyenge-termetű a jelenben.
Szürkén megérvén az idővel…
Kinek szele kalapot emel „közletőleg”— (szőke)
u.i „Nincsen annál vérlázítóbb, mint, amikor egy vérszegény nép a vérét áldozza vérszívóiért.” (!)
2011.05.11.