Új szellem-kezdet

A jó, a szép, mint lényeg a társadalom és az egyén kiteljesedéséhez. A valóság mélyebb átélése, a lelki egyensúly kialakítása utáni vágy. Szívedben a kedvetlenség ördöge? Mondd ki, mi fáj, s megkönnyebbülsz. Ezt tettem én is...

Orbáni-nemzet valósága...

 

       E jelenben a borzongás mellett egy másfajta nyugtalanságot is érzünk, valamiféle bizonytalanságot, megrendülést... amit a hatalmi-különcködés, a más-cselekvés, már nem lappangó- hanem a bosszúálló vad erő által kiváltott az érzelem... értelme, célja, feladata még homályos.

       Valahogy a nyomor és afelé az irány- vált döntéssé, gúny-tervekkel a “békés” jövő felé? Magabiztos a merészség...Egy hatalommániás tébolyult vezeti a hazánkat, aki ma csökkenti az Alkotmánybíróság jögköreit, holott ellenzékben folyton rájuk hivatkozott.  "Orbán az egypártrendszerben nőtt fel. Történelmi érzékének meg kellene akadályoznia, hogy a pártja újra egypártrendszert építsen ki"! Az amerikai újságíró, a médiatörvény kritizálása miatt a magyar rádióban munkájából nemrég felfüggesztett barátját idézi, aki szerint a szerkesztőségi értekezletek az utóbbi időben az 50-es évek sztálinista időszakára hasonlítottak…”

A színjáték váltódásra adta kijózanodott-kiábrándult valóságát, amelynek mindent megváltoztató hatalmát azáltal is jelzi, hogy a szavak szennyével gurul szerteszét. Mámorokká már nem fokozódik... “Magyarországot viszont egy olyan vezető átka sújtja, aki túl népszerű - vagy túl nagy többsége van - ahhoz, hogy megváltoztassa az ország törvényeit és alkotmányát úgy, hogy erőszak nélkül hatalomban maradhasson."

Hol van már a közérdek, a közakarat ami egységbe kovácsol, vagy egységet feltételez, a közjó? – s ki egyedüli képviselőjének tartotta magát: a Fidesz? Hol a mindenkiért hév? Miért csak magáért most?

“Nagyobb igaza sohse volt népnek,

Hitványabb Nérók még sohse éltek...”

„ Az újságíró szerint az amerikai alkotmány szerzői, amikor a "többség zsarnoksága" miatt aggódtak, az olyan típusú vezetőkre gondolhattak, mint a magyar miniszterelnök - aki a magyar miniszterelnök intézkedései közül megemlíti az alkotmánybírók és a számvevőszék elleni támadásokat, a tervezett alkotmánymódosítást, végül pedig a nemrég elfogadott médiatörvényt.”

Hol van már a közérdek Orbánék demokrácia védőjeként tetszelegnek, de már látszik afelé halad, hogy rövidesen kártékony és alávaló oligarchiává váljon a rendszer. Jelenleg csak terve annak a lényegnek és hatásnak, ami lenni szeretne.

Túlkapások vannak, de reformot ők sem hoznak- diktatúrát igen. S rombolással okozott hiányt, mit az előző kormányokra fog... nem jó az irány a gyakorlat, nem egyesít elméket, mely egyedül vezethetne a jóhoz... kiegyenlítés nincs- kapkodás igen, sok az ellentmondás az összeütközés- összehangolás karmestere hiányzik Talán, mert maguk sem tudják hogyan és mit, kiegyensúlyozás meg tanácsadásra rendeleti úton mondva igazságnak. “Minden percben új, félelmes az Élet...”

Látható a káosz, mégis Orbán arra törekszik, hogy kényelmessé tegye a kormányzást, felosztotta közvetlen hívei közt a zsíros állásokat- kitalál hozzá még miniszteri fizetésekkel újabbakat. Egy-fenékkel ülnek meg több lovat (nem számít a mínőség, ez a nép borjuként amúgyis mindent elvisel) több helyről több a pénz!

A hét-millió kiszolgáltatott kényszerekkel bírkózva engedelmesen hajlong! Mi mást tehetne még... talán él bennünk a remény? Elveszett bíz’a! Sok a szabály, mi ránk vonatkozik, a hatalomra semmi? Igen , majd imádkozunk értük... és magunkért- felismerhetjük, hogy a szolgaság egyenlő a vallással (nem ellentétes), és hogy az Orbáni társadalmi-szerződés nem más, mint- ami a keresztényi “szeretet” alapján jár nekünk!

A nemzet fogalma alatt milyen erőket egyesített Orbán? Csalárd a helyzet, csalárd lészen az új- alkotmány is? A parlament megszavazza, hiszen maguk vannak és elegen, már nem kell hoznia senkinek még egy embert!

 

Felsejlik a jövő e bárgyú jelenben,

mi- itt készűl katasztrófa,

megviselt-terében

lerakódásain az időt-foszló remény,

most felrepedt-sebein múltat temet a lélek,

felijedve aggok siratnak,

vég-alkuin bűneimmel

sározódik a föld,

hol üres kézzel

megszégyenülten és hazátlanul,

már csak becsületem keresem— (szőke)

 

U.i. Az uralkodó érzelmi forrás, hogy kirekedt e világból egy nép… perifériára kerültünk és messze kerültünk mindattól, ami életünknek értelmet, reményt adhatna. A kivetettség érzése az uralkodó, életidegen és bénító az állapot! E rendszer fars-hangjain a tétlen-magány… általa emelkedik a megrekedt ország a maga-kínzó nyűgei fölé? Ígéret volt sok, mit már nem tart fontosnak a Fidesz és a nékik ministráló Kdnp: „A mentelmi jog eltörléséről beszéltek ellenzékben, kormányon az ellenkezőjét mondják. Követelték a benzin jövedéki adójának csökkentését, most már nem zavarja őket a 360 forintos üzemanyagár sem.
Azt ígérték, kormányon megvédik a nyugdíjpénztárakat, ma már tudjuk, hazudtak.
Eközben csődbe mennek a devizahitelesek, egymillió embernek vannak számlafizetési gondjai.
Hiteltelen, hazug és politikusi pályája közben meggazdagodott személy vezeti Magyarország kormányát, aki olyan adórendszert csinál, amelyben ő mindenképpen jól jár. Diktatúrát épít, minden posztra a haverjait ültette.”
2010.12.29.

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 258
Tegnapi: 23
Heti: 281
Havi: 3 090
Össz.: 836 903

Látogatottság növelés
Oldal: Orbáni-nemzet valósága...
Új szellem-kezdet - © 2008 - 2024 - pyrrhus.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »