A hivalkodás pszichológiája…

avagy a sírba vezető út (!)

Lám-lám (!) – nem számít az alkotmány, Orbánék saját szájíz szerint végzik itt dolgukat… ésszerűsége elsikkadt, amúgy erőből a munka. Elkorcsosult a jellem, formálissá kezd válni hitvallásuk is (valahogy a tett és a szavak nem találnak egymásra), amelyhez nékik és elsősorban nékik illenék tartani magukat (bár még életbe nem lépett!) – nem ösztönöz a jóra és béklyóba szorítja a lelket. Valahogy megakadályozzák a hatalmi-tettek, hogy a nép részei között- akár az értelem, akár a személyes tapasztalat hatására bármilyen új és szívből jövő meggyőződés alakuljon ki. Mintha tudatos lenne (és nem is merek belegondolni, hogy az), hogy szolgainak és cselédnek tartanák a népet, e sorsot szánja nekünk, ha kell fizikai eszközökkel (ha kell megsemmísítéssel) Orbán…

„Királyi”- munkálkodása folytán a vélemények is elvesztik védettségüket. Az egyén szabadságának korlátozottnak kell lenni (ez addig igaz, hogy nem lehet más emberek kárára), de a hatalom féligazságain mégis a félelem virágai nyílnak (mint a parlagfű) – mételyezik az értelmet, Orbán csalhatatlanságain a zsigerekbe átültetve az allergikus-méreg! Amivel az emberek úgy lettek közömbösek a kormányzó-pártok céljával szemben, hogy céljukat mélységében meg sem ismerhették… bosszúállás van és üldöztetés. A helyzetek sokféleségében csak az erő, és annak hatalmi kidomborodása van a társadalmi különbségekben, a nép elnyomorítása irányában- csak a korai szakaszokban lehetett volna szembeszállni az orbáni újmódi politikával… a cselédsors egységes életformájával, a torz – természetellenes dolgaival. Ma már elkésett (mert elszokott, mert elpuhult a nép) a beavatkozás, megerősödött erőszakszervezetével Orbán az úthenger szerepében tetszeleg, mindenkit (nincs kivétel, aki „ellen” és ellenvéleményen…) sárba tapod!

Ha a szolidaritásban nem lesz némi radikalizmus, akkor az „óvodás”- ráhatás kevés lesz. Hogy az önzések szűk köréből kiemelkedjünk, ahhoz kell a közösségi indíték, és az alkotmány írott sorainak betartása úgy lenn, mint fenn! A politikai szabadság! – amely itt és most nagyon is átmeneti!

Már az önkormányzatok sem intézhetik ügyeiket maguk… a fejlődés egyediségéből származó előnyök, az eltérő cselekvésmódjaiból következően már a hatalom intézi megint az ügyeket a maga hasznára és nem a helybeliekére- egységesen (?) - ez még kérdéses, kivétel a kormányzó-pártok tagjainak tekintetében adott! Így az ország tehetségeit egybe nem fogja a hatalom, a tisztán spekulatív kultúrájával az intelligencia veszik, egy hatalmas bürokráciában összpontosul.

Az embereket és a testületeket rabszolgaságba hajtják! – csupán azért, mert tudják, hogy kell kézben tartani a kormány gyeplőjét? Rémálomból hol és mikor lészen ébredés? Orbán ámokfutásával történelméből is törlődhet egy nép! Mindez miért? - mert hatalmuknál csak butaságuk nagyobb! Mert forradalmat csinált a bomlott elme? Rögtönzött cselekvési terveivel csak és kizárólag ellenfeleit teszi felelőssé. Így megragadott hatalmával (a nemzet törvényes felhatalmazásával és visszaélve azzal) parancsokat osztogat Orbán a király, a vezér – minthogy a bürokrácia nem változott – és mert a helyét elfoglalni már senki nem tudja! Lélektelen taposómalmába hajtott egy népet, azt megalázva kritikájaként visszatörvényez (az ellentétes tendenciák féken tartásának egyetlen eszközeként?), és törpévé teszi az embereket- az egyének szellemi képességének fejlődése elé gátat emelt, mert a „buta”- néppel előbbre megy? Hát?! – itt a vége… semmit sem ér a „jobb”, alkotó értéket teremteni törpékkel nem lehet!

Orbán a méltóságának tudatában már nem is figyel ránk! Mélységesen lenéznek minket a hatalomban. Mi pedig a félelemben keressük a szabadság fogalmát! Mint- ahogy nincs jóizlés úgy az erkölcs is kétes mivoltában tetszeleg… Orbán, mint Führer ül fölöttünk, és pókként hálójába fogja a népet, kinek véréből jövőt épít, hol hatalmas fejlődést vizionál - mert Ázsia és Szaúd-Arábia mellette állna? Tévhitében él, átvette a fasiszta vezérek gondolkodásmódját?- mert - hogy az ellenzék tönkretétele után, majd az egész világot fogja okolni saját tévedéseiért és számítási hibáiért (mint az lenni szokott?)! – és közelíti a megtorlás óráját? Ázsiával?- kinek gyarmataként sínylődhetünk majd? Porig így rombolja az országot? Kudarc lesz, mint látjuk politika őrültsége gyűlöletkitörésein keresztül (lásd Gyurcsány mindenáron való megszorongatása!)- tehetetlensége a gazdaságba, hol már gyanakvássá torzult a lét kalandorsága révén, hol terveikkel ránk omolnak „megújulás”- falai! Nos, egy diktátor áll előttünk (a diktátort nem köti sem az adott szava, sem az ígérete, sem programja. Félelemre, feledékenységre és hiszékenységre épít!)- tekintélyuralmával, diktatúrájával zsarnokként. Véle e népnek dicstelen lesz a vég! A teljes átalakulás skizofén pillanatain könyörtelenül leszámol az ellenzékkel (annak egy részével bizonyosan) – megfélemlítve ezzel a népet és utasítva a hatalmi-pártokat, hogy abba közreműködjenek „ízlése” szerint! Mert ő a végsőkig kitart?

„Régóta készülök erre az énekre, káromkodásaim erre edzették remegő torkomat!”

Szőke Emil

Formálódom, amivé válhatok…

A lelkiállapot, hogy képre-hívott,

A sors vakfoltjain a bánat vissza is dalol:

Igaztalan az anyagban (!)

 

Homályos a lég… magamban-,

Hol céljaimat fölforgathatom

Évek-redőin gyűrődik már

Rá a mindig- félsz a kór…

Mint az alkony: tántoríthatatlan…

Kíntáncaival ég a „színesedett” vágyakon,

Míg hangtalan fölzabált- napjaira fogyok!—

 

2011.10.05.

 

 

Oldal: A hivalkodás pszichológiája…
Új szellem-kezdet - © 2008 - 2024 - pyrrhus.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat