Határait feszegető politika…
„Egy partizán alkotmányról van szó, amelyet a Fidesz számára hoztak létre és szavaztak meg, ennek megfelelően az ő ideológiájukat képviseli és választói népszavazás nélkül akar egy modellt felállítani. Ráadásul az alapvető civil és társadalmi jogokat is korlátozza. Úgy is fogalmazhatnék, hogy egy „exkluzív” szövegről van szó, amely instabilitást fog hozni, és nem tükrözi a magyar állampolgárok elképzeléseit.” (fn)
Van már nyomor, hol rongyokkal-takart alakban járulhatsz a trónhoz,
hogy üres markod fordítsa kedvre- kérve, esdekelve (sírok, míg ezt írom)-
a jobb-sorshoz szokott magyar, ki- volt egykoron, most vakon
népe- zárt-magányába élve és halva, mert van már király?!
Nesze neked „közjó”! Harrach képét szeretném látni most, amikor „benyalt” a Fidesz-vezérnek ezzel a mára már elcsépelt szóval (tette, akkor nagy „odaadással”)- amiből, mint azt láttuk is (már akkor) csak a „jó” hiányzik, a felelősséget osztották volna meg vele.
Ezért kapott különös hangsúlyt még a közakarat! A Fidesz az emberek helyzetét céljának megfelelően alakítja. Nem riad vissza a kényszertől sem - csak remélni tudom, hogy e sok „jót” egyszer a „lúdasmatyik” háromszor verik Kenden vissza! Hol van már a sok pozitív cél, az ígért jólét…elszállt a remény, mint a húsz év!
„Széll” terv is fuccs- nem állja a sarat, kitalált baromságaival szívünkre sem hat, nemhogy eszünkre lenne befolyással. Nincs ösztönzés és jó példa, de van tiltás, s kényszer a törvények és büntetések útján.
Határokat bolygat a politika, berzenkedik a nagy Magyarország vízióival… míg lúdbőrözik tőle minden környező állam. Magatartásokat befolyásol a hatalom, majd a cselekvésmódokat szabja meg, és- ami marad, még a jellemet is és a gondolkodásmódot is próbálja átalakítani. Csak ígérni tud, de betartani semmit (illetve csak azt: betartani másnak)… mint ahogy nekünk is. Intézkedések sokrétűségével a hajlam (?) - a jó felé elveszett az állam beavatkozása miatt, mert a megszorítások irányába hat!
Cél az nem lehet, hogy tíz’ helyett tizenöt-millió magyar nyomorát akarja e főlényes hatalommal, hol jólét és nyugalom már nem lesz!
Mind e mellet a sokféleség is elveszett a szabadság korlátozásával.
Többé már nem a nemzet tagjai azok, akik egymással közösségben élnek, hanem az egyes alattvalók, akik az álammal, azaz a kormányzatban uralkodó szellemmel állnak viszonyban, mégpedig oly módon, amelyben az állam cinikus- arrogáns hatalma megakadályozza az erők szabad játékát…(?) - kialakult, mint azt akarták is- egy önkényes tekintélyuralmi rend!
Tömjénfüstjében imát mond a pap…
Trónért és a királyért,
hogy adományt kap.
Angyalszárnyra kapott pillanatában
táplál imával, óv- és majd nyugtot ad— (szőke)
u.i E hatalom kimondta ítéletét: „az egyenlőbbnek szabadidő-, az egyenlőknek rabruha”. (!)
„A kérdőív csupán egy „önigazoló ujjgyakorlat” volt, semmit nem ért, hiszen nem volt reprezentatív és nem tartalmazta az alapvető kérdést, vagyis hogy akarnak-e egyáltalán új alkotmányt az állampolgárok.”
2011.04.23
folytatás: www.jellem-ismeret.hupont.hu