Orbáni beágyazottság…
Orbán fordítva ül a lovon, már tudtuk a választás után is közvetlen, de fordítva is cselekszik és ez a nagyobb baj- minden értéket lerombol és minden szart létrehoz mire szükség nem volna, de mert ő ítéli meg a feladatokat, a sorrendiségét- fontossági sorrend nélkül, vélemény nem lehet se pro, se contra, baj esetén, remélem a felelősséget is magára vállalja- vagy akkor jön a királyi többes? A nyomort fokozza reformjaival is, a gazdagnak kedvez…. Kirakatba téve a jólétet, a szegényekkel el a terekröl is! – Normális- cselekedet? Megújúlni, hogy lehet?
“...a lakosság eladósodásának alapvető, legmélyebb oka hazánkban az alacsony reálbérszínvonal, vagyis a humán tényező tragikus alulértékeltsége. Reálbér-felzárkóztatás nélkül soha nem lesz gazdasági felzárkóztatás, nem lesz sikeres modernizáció. Mellesleg akkor lesznek a lakosságnak megtakarításai, ha lesz miből megtakarítani. Merthogy állítólag alacsony a magyar lakosság megtakarítási hajlama. Nos, nem a hajlama alacsony, hanem a lehetősége. A humán tényezőn spórolni gazdasági öngyilkosság. Olcsó bérekkel és alacsony adószinttel versenybe szállni tipikusan egy gyarmati jellegű munkamegosztás felvállalásával egyenértékű, és csakis az adott ország lemaradását konzerválja.”
Már 7 millió ember kiskeresetével számolva, mikor lábalunk ki a bajból? – egy-millió lakásproblémákkal küzködő hiteles, mikor mozdul ez a beképzelt hatalom a megsegítés irányába? – és ez még mindig nem a megoldás…
Matolcsy gazdasága hogy dübörög? Helybenjárással? Nehéz megérteni e tudásnélküli hatalommániásokat…
A legveszedelmesebbek azok az emberek, akik mániájukat a hatalomban élik ki és mondanivalójuk nem egyéb, üres és hazug frázisnál. Definiálni sem tudom ténykedésüket, nincs igényes vonása, összefüggéstelen kapkodás lépéseivel a káosz irányába „játszanak”! Az eredményeket így csak lehazudják
“...miközben az IMF aktuális jelentésében az Orbán-kormány eddigi lépéseit kritizálja, igen komor képet fest a kilátásokról is; a hivatalos magyar prognózisnál alacsonyabb növekedést, és magasabb inflációt várnak. Ráadásul a Nemzetközi Valutaalap elemzése szerint egyelőre a fenntartható államháztartás felé egyetlen lépés sem történt...”
Az ellentét itt a tüntető tetszelgősség, a felvágos extraverzió… ugyanakkor jellemzően az éretlenség és a régmúlt tehetetlenségi tendenciáin hánytorog az objektív realitással szemben. E hatalommal az ország csődbe jut. Problémákat meg- és feloldani érdemben nem tud, sőt állandósulnak a legyőzhetetlen helyzetek… és a nép, a sok szegény, akik létminimum alatt él az élet megfáradtjai, csalódottjai és robotosai életérzésükben a kijózanodás bekövetkeztét jelzik. A nyolc év hatalomra-felkészüléséből csak ennyire telik? Hupsz!- ezt jól kikaptuk.
Megújúltságunkból adódóan mégcsak ezután jönnek- az erkölcs és társadalom címén - a gazdagok uralmát biztosító vallási butítások… értékrendjüknek érdekből jelölve az erkölcsöt illetően is… hol a szokások vallási ceremóniákká merevednek. A semmittevés után- vagy abból következően jön a semmiből alkotás, miközben az adottat formálja át saját felfogására Orbán, s nevezi azt megújúlásnak. Mit- ugyanis az „én” mellet egy vak, ösztönösen működő, irracionális akarattal teremt meg… hupsz (!) - és ezt meg jól bekapjuk.
A kukázó-élelemgyűjtögetés majd sokunknak hoz jó megélhetést, e magasívű életérzés mellett kifejlődik megfigyelőképességünk, ennek fokozódó finomulásával, ahogyan elöbb a mozdulatlanságba merevedett állapotokat ábrázolják (léthelyzetünket szemlélve megkövűlten), majd lassankint pillanatnyi testhelyzetünket változtató, mozgó, majd érzelmeket is kifejező „figurákká” leszünk. A mások által el- kidobottak megújúlva eledelül szolgálnak és ebből a megújúlásából következően beleszövődnek mindennapi életünkbe… és a testi, abból következő erkölcsi romlást megakadályozó folyamat hol marad?
„Önérzeted olyan, mint a rejtett forrás- csak akkor tudud meg, hogy van, amikor belegázoltak.”
Az orbáni egyedi-gondolkodás megismerésének szuverén érvényét erősen kérdőjelezem, mert már a megújúlás is javításra szorul és nem szuvenérül… nem sértő szándékkal- a kutya gazdájában Istenét látja, holott ez az úr a legnagyobb gazember is lehet- jóérzésünkből, mert emberek vagyunk fordítva mégsem láttatjuk (!)
…édes Isten önzőn szép-viszonyunk-
félsz van és tövis, hol vagyunk
iszonyunk nagy,
hogy ránk dermedt az élet, s hatalmad…
Miért a mosoly mégis,
hogy egy-hangon a kórus
rákántálja itt-ott majd,
mi- még a csúf és mi az, mi- gonoszul?
Nyomor-illatán árát adjuk,
hol még kátyúl időm,
rá a csönd bedől, ott a lét mélyre hull-- (szőke)
Ui. „A tehetség hiánya szorgalommal pótólható, a szorgalom hiányát a tehetség csak súlyosbítja.”
Igazság-kritériuma használhatósága, így érték- de nem elég az egyéni értékelés, társadalmi elismerésben is részesülnie kell… a hatalom és alkotmánya és alkotmányozó- kérdéseiben is…
2011.02.06.