Orbán és a múlt lezárása…
…’elnökünk kéziirányít, lázárja a múltat- végítélkezik? Átvette az ítész szerepét, ha kell erővel, mert párszázezer hangos-ember vágyainak tehet eleget így? Jaj, de- de is ostoba világot éltetnek velünk e hazában (!)
Korrupcióról beszélt Kósa- szégyen és furcsa hozzáállása… az beszél kis és nagy halakról, ki- 800 milliárd forintgyegítéssel kezdett, tisztesség megkérdőjelezett?- most már igen, hogy még száját ő tátja vádra… hiba – nem kicsi, de nagy! A múlt nem lesz lezárva sohasem, számonkérés folytatódik majd, ha a Fidesz leszerepelt végleg, le fog, nem kérdéses…
Vergődik a társadalom, mert vergődteti Orbán és a Fidesz, a Kdnp fejbólogat hozzá- ezzel részes. Hatalmi parancsokat osztogat a Fidesz és a kormány feje… Nagy Arc lett, minthogy ilyenkor a jog hiányzik- erő van és az erőből győztes csípőből tüzel most!
Nem kétséges keményen anarchikus az állapot, mit gerjeszt a hatalom. A kilátásba-helyezett fenyegetésnek megvalósulása következhet.
Jogbizonytalanság áll fenn, ezért is kell a kéziirányítás, vagy a győzelmes-„forradalom” útján keletkezett új jogról kellene beszélnünk? Támadhatnak ugyan olyan helyzetek, ahol a legmagasabb érték a jog, de sosem lehet öncél, a nép érdekére való hivatkozása hamis- a nemzet létérdeke nem kívánja, mindösszesen „csak” egy rész, vagy pár hangoskodó (lásd. Kósa most!).
A jog szentségét nem áldozhatjuk fől ott, ahol a jog ezt a szentséget elvesztette azzal, hogy tartalma jelen formája lett erkölcstelen (mert a kétharmaddal, mi- törvényes ugyan, de nem erkölcsös- mindent megváltoztat, mit a múlt takar - mégis ízre azt hozza vissza (!) - visszatörvényel így ítélkezik)… és kétségtelen, hogy a „forradalmi” jogkeletkezés lehetőségének elismerése ellentétben van a hagyományos magyar jogi felfogással… Fidesz célra felhasználható így volna?
Egyértelmű a nem!
A magyar jogtudomány a meggyőződésnek olyan erejével ragaszkodott mindig a jog sérthetetlenségének eszméjéhez, amelynek nincs párja a világon. Sőt az ezeréves magyar alkotmány történetében is ismeretlen volt egészen a Fidesz forradalmáig, a „forradalmi” jogkeletkeztetés- mert az „őrült-eszme” itt bújik meg, nincs méltóság, de van sérülése…a jognak kell lenni a szilárd alapnak, melyre támaszkodik a nemzet.
Nem csoda, hogy a fideszi-jogalkotás nem rokonszenves (!) – Az alkotmánynak felülről jövő megsértésénél előállhat az a helyzet (mely kezdődött az előző alkotmány törvényeinek a hatalomhoz való igazításával), vagy- hogy az alkotmányozással hozott új-alkotmány hozza az alkotmányos állapot helyreállitását, de a hozzávezető út közjogilag nem egészen kifogástalan… szomorúsággal tölt el.
Nem tudom, hogy mikor billen át egyfajta fizikai kényszerré a fenyegetés, a múlt ilyetén való megszüntetése…hogy immár a fejtegetés-koncepciói a szokás- és „forradalmi”-jog közötti erő kapcsán jog gyanánt érvényesűlne, szervei kényszer segítségével jog gyanánt alkalmazná is?
Nem véletlenül hivatkozok a forradalomra, hiszen forradalomnak, mégpedig győztesnek kikiáltott volta, Orbán részről- konstatálta a választás idejét… minden más eképpen ebből vezethető le. Tévednék? Akkor mire ez a nagy mellény… mivel Kósa is él?
Eltiporni a múltat és két emberre kihegyezve csak nem lehet (Gyurcsány és Mesterházy)? Vagy ez valami vicc? Jót röhögtem…
Szerencsére Európához tartozunk- mit ha itthon nem, majd betartatnak ott… a jog a normák világa, tényeken kell alapulnia, mert a hatalommal igy állhat szoros viszonyban… lelkikényszer sem létezhet, mintahogy motívumként a jelen épphogy gyakorolja…a jog és az erkölcs szoros összefüggésének belátására? Hogy valósul meg az egész társadalom együttműködése, mint emberi együttműködés, ha összeműködés helyett szétműködésre gerjeszt a Fidesz? Vagy alanyi joguk lenne, hogy szankcióikkal fenyegetettség érzését fenntarthatja? Mivel is jogellenes a tett? „Madarat tolláról… embert feleellenségéről.” (!?)
Szőke Emil
Cserbenhagyva...
…legalább örülni tudnék, bár lezárni a múltat így sem,
úgy sem tudom – ne aggasszon még…
ne aggasszon,
hogy máshoz rossz e lét, itt hatalom-örömében
fáj belé az elme és a test, ott sorvadással a vég,
mert büntetni rendelt koncepcióin az idegenség…
itt-ott már cserbenhagyva szel ketté az ébredés,
megásták a sírt,
közjó-kiváltságán ’fialva bűzlik a lég is-
búnak és jognak adva fejét, adóságot ró- szavának él,
átírja élet-törvényeit--
U.i. „Lehet, hogy minden hallucináció, és nincsen más valóság, csupáncsak a Semmi (?!)”
2011.03.01.