A “királyság” tőkéje...
Élenjárók Orbán király mellett, nagy harcosok lettek... meggyőződésben tudatlansággal ráérzőképesség nélkűl, szellemi sötétségben élnek az obskurantizmus lehetőségével... addig nincs baj (nagy csak agyban), míg eszmei harcuk... mi meg harcolunk majd a földi-paradicsomért.
El kell vonni a figyelmet a gazdasági, politikai káoszról, ezért minden lehetséges “maszlagot” bedobnak a köztudatba... mégha a szélsőségek előrenyomulását eredményezi is. "Lehetnénk királyság talán"...“Hajrá Magyarok!”- “Ria, ria Hungária!” Orbán “fülke-forradalma” meghozta a gazdasági rabságot, a politikai káoszt és megalapozta az emberek vallásos elbutításának forrását... és most itt a királyság ötlete. Az igazság még rosszabb, rabszolgák lettünk megint... ki létfenntartását megteremteni akarja, hivatalból üldözendő- törvények ellen szegül ki eladni akar és vele kenyeret az asztalra... lopni és rabolni kell (?) - mert erre kényszerít most-hatalma...
Bennem az undor érzését kelti e hatalom, hogy tányérnyalóival és hitvány alakjaival szépítgeti e rabságot... ahogy- tanácsadói házisütetü baromságait eteti meg velünk.
Ez volna a társadalmi-szerződés együttműködéssel... ez volna a nemzeti-egység mit forradalmával teremtett Orbán?
Csonka ország, csonka érzettel...
Csalás egymásra vicsorg a maszkolt-arcokon.
Itt időz történetlenül a hatalom, a szerződéssel-
nyűgözve át-remeg a határokon...
s vágyain orront, ha más a vélemény- mert gonosz
és hitetlen jövőképpel képed fel
az elszakadás pillanatának ott
a felismerés... egyáltalában nem is létezem.
Nem is vagyok ember, csak együtt- gyáván rossz,
hol hazárd-közért, számítással ügyetlenkedhetem?— (Szőke E.)
2010.08.28.